Régen volt akkora egyetértés a gazdasági elemzők között, hogy 2023-ban az Egyesült Államok recesszióba fog kerülni. 35 éve nem látott mértékű infláció, a FED folyamatos kamatemelése, de az év eleji mini bankpánik is mind azt jelezte előre, hogy kifullad idén az amerikai gazdaság. A történelem talán legbiztosabbra vett recessziója végül elmaradt, az amerikai gazdaság jobban teljesített, mint szinte azt bárki várta.

Ennek hatására az amerikai tőzsdeindexek is nagyot nőttek idén, az S&P 500-as index 24%-kal, a technológiai részvényeket tömörítő Nasdaq egyenesen 43%-kal került feljebb a tavaly év végi értékénél.

2,5 millió új munkahely jött létre a már amúgy is túl feszes amerikai munkaerőpiacon idén.

Az arany árának rosszat tesz a magas kamatok és az erős gazdaság is, hiszen ki akarna aranyat tartani, ha sokat kamatozik a pénze vagy jól hoznak a részvények? Az arany ára jellemzően pánik és háborús helyzetekben nő csak meg, illetve akkor, ha nagyot zuhan a gazdaság.

Ennek ellenére idén az arany ára is hatalmasat ment, a tavaly októberi 1600 dollárról 2000 dollár fölé drágult egy uncia arany ára. A magas árak okait mindenki csak találgatja. Igen, vannak háborúk, de egyik sem érinti a nyugati világot, a fizikai aranyat tartó ETF-ekből idén közel 8 millió unciának megfelelő pénz áramlott ki, vagyis a befektetői kereslet sem nőtt. Néhányan Oroszországot és Kínát sejtik a háttérben, akik függetlenedni akarnak a dollártól és az eurótól, ezért aranyat vesznek nyugati értékpapírok helyett, mások a gyorsan gazdagodó indiaiakat sejtik a háttérben, ott eleve tradicionálisan nagy a kereslet az aranyra.

Az európai gazdaság már nem mutat annyira szépen, mint az amerikai. Bár idén átlagosan 0,6%-kal nőtt a gazdaság, több ország recesszióban zárja az évet.

Az európai adatok és a hivatalos előrejelzések (lásd még a remények címszót is...):

Az angolok a Brexit harmadik évfordulóján úgy érzik, hogy mégsem volt olyan okos döntés kilépni az Unióból.

Az euró az év elején 399 forint volt, most "csak" 382 forintba kerül. Ennek az erősödésnek azonban nagyon komoly ára volt, a forint kvázi alapkamatát 18%-ra kellett felvinni, ami világviszonylatban is kiugróan magasnak számít. A magas alapkamat bár megerősítette a forint árfolyamát, de megemelte a hitelek kamatait is, így az államadósság kamatait is. A kamatot az év második felében kezdte el csökkenteni a jegybank, de még most is 10,75%-on áll, ilyen magas legutoljára a 2008-as gazdasági világválság legrosszabb hónapjaiban volt.

Ennek is köszönhető, hogy az Unióban Magyarország költötte a legtöbbet idén az államadósság finanszírozására, a GDP 4,3%-a ment el a már meglévő államadósság kamataira. A nálunk majdnem dupla annyira annyira eladósodott, rossz megítélésű országok, mint Olaszország, Görögország, Spanyolország a sokkal magasabb adósságaik ellenére jóval kevesebbet költöttek az államadósság finanszírozására. (Magyarország után a második legtöbbet költő Olaszország is csak 3,8%-ot, a néhány éve államcsődbe került Görögország 3,5%-ot) Minél többet költ egy ország az adósságai finanszírozására, annál több adót kell elvennie a gazdaság szereplőitől és/vagy annál kevesebbet tud költeni más dolgokra.

Szintén részben a magas kamatoknak köszönhetően az ingatlanpiac is rég látott visszaesést produkált, utoljára 2014-ben volt ilyen alacsony a forgalom. Az ingatlan.com felmérése szerint a tavalyi 600 ezres újonnan feladott hirdetés után idén csak 500 ezer hirdetés került fel az oldalra, ennek ellenére is 17%-kal több hirdetés volt fenn 2023 végén, mint 2022 végén, vagyis csökkent az eladások száma.

Egy év alatt országos átlagban 1%-kal nőttek az ingatlanárak, ami a rekord magas inflációnak hála mintegy 17%-os reálértékvesztést jelent. Azonban ezzel csak visszaadta a piac az egy évvel ezelőtti éves 20%-os drágulást. (Ezek kínálati árak az ingatlan.com adatai alapján, nem feltétlen tükrözik a valódi eladási árakat.)

A forint inflációja az év elején 25,7% volt, ezzel szintén világviszonylatban is az elsők között voltunk. Ez a magas érték az év végére 7,9%-ra esett vissza, ami még mindig nagyon magas, az MNB inflációs célja 3%. (Ami egyébként szintén a legmagasabb célérték az Unióban, más országok célértéke 2%.) A magas bázis és a csökkenő árak miatt a jövő év várhatóan sokkal jobb lesz, de még mindig messze lesz a 3%-os cél. (A nagy eséshez szükség volt a KSH kreatív könyveléséhez is, hogy sikerült az inflációs kimutatásban csökkenie a lakossági energia árának a KSH szerint, hogy a valóságban nem változott a gáz és az elekromos áram ára.)

A folyó fizetési mérleg a tavalyi katasztrofális év után idén már sokkal szebben nézett ki, a harmadik negyedévben például 500 millió eurós pluszban voltunk, ami 5 milliárd (!!) euróval jobb, mint tavaly ugyanekkor. Ennek legfőbb okai az energiaárak zuhanása (rengeteg energiát veszünk külföldről, gázt, elektromos áramot és kőolajat), a belső kereslet visszaesése és a növekvő szolgáltatás-export. A pluszos mérleg szintén hozzájárult, hogy egy kicsit észhez tért a forint árfolyama. (Az import 19%-kal, az export 6%-kal csökkent éves összevetésben a harmadik negyedévben.)

Bár már a harmadik negyedévben tudott némileg nőni a magyar gazdaság (ezzel kikerültünk az egy éve tartó gazdasági recesszióból), éves alapon még várhatóan negatív lesz az ország gazdasági teljesítménye.

A Gazdasági Minisztérium közzétette az idei évre és a következő évekre a prognózisát, itt lehet elolvasni. (Valamiért zip fájlba tették fel, ne lepődj meg.)

A prognózissal sokat nem lehet kezdeni, mert például az idei évre 3,9%-os hiányt reméltek, aztán lett belőle őszre 5,2%, mint kiderült, a valóságban pedig 5,9%. a 2022-es 6,2%-os, 2020-as 9% és a 2021-es 6,8% hiány után. Már négy éve 6% vagy feletti a költségvetési hiány, ebből talán 2020 ami védhető (bár nálunk jóformán semmit nem költöttek például a gazdasági szereplők támogatására a járvány alatt), a többi inkább a kormányzati osztogatások és egyéb gazdasági döntések, illetve párhuzamosan a külső körülmények romlására írható.

Összehasonlításul, a gazdasági világválság legsötétebb éveiben, 2008 és 2010 között soha nem volt 4,7% felett a hiány, az is úgy, hogy még volt magánnyugdíj, ami évi kb. 1,5%-át vitte el a kiadásoknak, illetve a válság miatt hatalmas recesszió volt, vagyis a GDP esett, amiből számolták a hiányt. Ez a visszaesés 2009-ben 6,7% volt.

Ezt csak azért írtam le, hogy tudd viszonyítani az elmúlt évek költségvetési túlköltekezéseit az elmúlt 90 év legnagyobb világválság miatti hiányokhoz.

Az idén több statisztikai is kijött, miszerint az egész Unióban csak a bolgárok keresnek kevesebbet vásárlóérték arányosan, mint a magyarok. Az egy főre vetített GDP alapján már a románok is lehagyták idén Magyarországot.

Mit is mondhatnék a végére? Jó hír, hogy a következő év ennél csak jobb lehet, valamint minden kedves olvasómnak boldog és sikeres új évet kívánok. 🙂