Ez történt a héten 11.26

2023-11-26
Oszd meg ismerőseiddel a cikket: 

Az amerikaiak 24%-a úgy megy neki az ünnepi vásárlásoknak, hogy még van adóssága a tavalyi karácsonyi vásárlások miatt is, (noha jelenleg csak a vásárlók 10%-a gondolja úgy, hogy a következő év tavaszáig tudja csak rendezni a tartozását, 19%-a tervez új hitelkártyát beszerezni, hogy ezzel könnyítse meg az ajándékvásárlást. Szerencsére a megkérdezettek 17%-a nevezte csak meg a legnagyobb problémának az ajándékok költségeit, még a várható tömeg miatt is többen aggódnak (28%), az ajándékötlet kitalálása pedig a legnagyobb probléma (35%).

Az online vásárlások összege 7,5%-kal 9,8 milliárd dollárra nőtt az Egyesült Államokban a Black Friday alkalmával, ezen belül is a mobilról vásárlás összege elérte az 5,3 milliárd dollárt. (A mobilról vásárlók nagyobb arányban vásárolnak hirtelen felindulásból és/vagy egy reklám hatására.)

Évről évre nő a visszahozott termékek aránya az Egyesült Államokban.

Zajlik az amerikai elnökválasztás küzdelme. Trump új ígéretet tett, legyőzi az inflációt, aminek az egyik legfontosabb fegyvere egy általános, 10%-os pótvám kivetése lesz az összes külföldi termékre. Nem kell túl éleseszűnek lenni ahhoz, hogy egy 10%-os pótvám nagyrészt be fog épülni a termékek árába. Nemcsak a külföldi termékek árába, hanem a hazaiakba is, hiszen ha csökken vagy drágul a konkurencia, a hazai gyártók is árat emelhetnek. Szóval ez nem az infláció ellen lesz, hanem éppen azt fogja növelni, de hát minden apróságon nem kell fennakadni egy politikus beszédében.

Az akkumulátorokhoz szükséges lithium ára hatalmasat zuhant idén, igaz, még mindig két és félszer többe kerül, mint 2019 végén. A zuhanás egyik oka, hogy túltermelés alakult ki a piacon, több lett a gyártói kapacitás, mint a kereslet.

Tombol a funflation az Egyesült Államokban, nemcsak a koncertek, de a sportbelépők is nagyot drágultak, egy év alatt 25,1%-kal lettek drágábbak, ami miatt sokan ki vannak borulva. A kép persze nem ennyire borús, ha 2019-től nézzük az áremelkedést, mert így már elmaradt a normál inflációtól a sportbelépők drágulása. A bázishatás, ugye.

Argentína új elnököt választott, egy szélsőséges gazdasági eszméket valló, saját leírása szerint anarchokapitalista, az állam szinte teljes leépítését hirdető új politikus személyében. Be akarja vezetni az országba az amerikai dollárt, mint fizetőeszközt, a legtöbb minisztériumot be akarja záratni és így tovább. A probléma az, hogy egyrészt nincs támogatottsága a parlamentben, másrészt hasonló programot már kétszer kipróbáltak Argentínában és gazdasági tragédia lett a vége. A Washington Post cikke erre. Cikk Argentínáról, hogyan vitte csődbe a populizmus a valaha volt egyik leggazdagabb államot:

Az argentin megoldás

Az orosz erőfeszítés, hogy pótolja az európai vásárlásokat a gáz piacán, eredményeket hoz, de még jövőre is maximum a háború előtti európai szállítás negyedét lesz képes eladni Kínában.

Úgy tűnik, végre változik az uniós előírás, ha a bankja nevében csapták be és fosztották ki a bankos csalások áldozatait, akkor várhatóan alapesetben vissza kell neki szolgáltatni az ellopott összeget. Ha ezt megszavazzák, végre a bankok is tenni fognak valamit a csalások ellen, mert onnantól nekik fog a legjobban fájni a probléma.

Jön jövő áprilisban az egynapos autópálya-matrica az uniós előírás miatt. Mivel az előírás miatt nem lehet drágább, mint az éves matrica 9%-a és nálunk a legdrágább az éves matrica a környéken, a kormány pedig csak egy hajszállal a maximális ár alá árazta az egynapos matricát, ezért alig lesz olcsóbb, mint egy tíznapos matrica, 6.400 forint helyett 5.150 forint. (A példa kedvéért Ausztriában a tíznapos matrica 9,9 euró, az éves szűk 97 euró, a napi matrica pedig 8,6 euró lesz. A cseh tíznapos matrica 4.800 forint, az éves matrica 23.300 forint. Szlovákiában a hetijegy 12 euró, a 365 napos, vagyis nem naptári évhez kötött bérlet 60 euró, vagyis 23 ezer forint. Nálunk jövőre ennek a két és félszerese lesz az éves matrica ára személyautókra.)

11,5%-ra csökkentette a jegybanki alapkamatot az MNB a héten. Ennek szintén már tapsolhatunk, mintha nem lenne még mindig szörnyen magas ez az érték. Legutoljára a pénzügyi világválság legsötétebb hónapjaiban, 2008 októberében volt 11,5% az alapkamat néhány hétig, egy nagyarányú forint elleni spekuláció miatt emeltek rajta 3 százalékpontot egy nap alatt. (Előtte 2001-ben volt 11,25% az alapkamat értéke.)

A magyar alapkamat már nem 18%, de még mindig magasabb, mint a mexikói (11,25%), viszont már kisebb, mint a brazil (12,25%), az orosz (15%) vagy a török (35%), az argentin (133%), esetleg a kolumbiai (13,25%). A többiek a fasorban sincsenek hozzánk képest az OECD és a G20-as országok közül, őket vígan lenyomjuk a 11,5%-os alapkamatunkkal is. Az egyéb országok közül is csak Venezuela, Zimbabwe, Kongó, Ghána, Angola, Pakisztán és néhány egyéb afrikai ország az, aki megelőz minket.

Az állam másfél éve közel 350 millió euróért bevásárolta magát az Aegon(Alfa)-Union biztosítókba, megszerezve azok 45%-át. Senki nem értette, hogy ennek mi volt az értelme. Most bejelentették, hogy mégis inkább eladják a részesedésük nagyját és csak 10% marad a magyar állam kezén. A vételár nem ismert, így nem tudni, hogy mennyit buktak vagy nyertek az adófizetők ezen a tranzakción. Mivel eladták az Erste és a Postabiztosítóban lévő részesedésüket is, valószínű, hogy az állam a reptér megvásárlására gyűjti a pénzt.

Engedett a kormány az Uniónak szélerőmű ügyben, az eddigi 12 kilométeres településektől kötelezően tartandó távolságot (ami azt jelentette, hogy betiltották a szélerőművek telepítését az országban adminisztratív előírással) 700 méterre csökkentették.

Szeptemberben 371 ezer forintra emelkedett a nettó, adókedvezményekkel számított átlagbér, a mediánbér 300 ezer forint volt, vagyis ennél az összegnél keresett az emberek fele többet, illetve kevesebbet. A csökkenő infláció miatt végre némi reálbér-emelkedéssel is számolhatnak a munkavállalók.

Tíz hónap alatt 1.939 milliárd forint ment el az államadósság kamatterheire, ez majdnem a duplája a 2021-es adatnak. Ennyivel kevesebb jut minden másra. (Vigasztalásul ott van az a 35% infláció, ennyivel kevesebbet ér a kamatra kifizetett pénz, mint két éve.)

Ha minden jól megy, egy kis kerülőúttal kapunk egymilliárd eurót az Uniótól, mert 20% előleg kifizetését lehetővé tették az egyik projektben. Ez várhatóan két részletben fog beérkezni a következő fél évben. (Még elkaszálhatják, de valószínűleg nem fogják.) A maradék pénzhez továbbra is teljesíteni kellene a feltételeket, ami eddig sem ment.

Hozzászólások:

Cikkgyűjtemény
Új vagy az oldalon? A gombra kattintva találod az eddigi fontosabb cikkek gyűjteményét téma szerint.
Megnézem!
Keresés
Kövess minket
facebook
youtube
Hirdetés
Támogatás
Ha szeretnéd, van lehetőséged anyagilag is támogatni a munkánkat.

Átutalással a Raiffeisen Bank 12020407-01558219-00100002 számlaszámra a Kiszámoló Egyesület részére. A közlemény "Támogatás" (fontos!)
Bankkártyás támogatási lehetőség hamarosan. Köszönjük, ha érdemesnek tartasz bennünket a támogatásra.
Archívum

Archívum

crossmenu linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram