Brüsszel újra rácsapta az ajtót a kormányra, válaszul példátlan lépést tett Varga Mihály

A történet decemberre nyúlik vissza, amikor Varga Mihály pénzügyminiszter egy hivatalos levelet írt Johannes Hahnnak, az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosának: „Az Európai Unió közös határainak védelme sok évtizedes múltra visszatekintő konszenzuson alapul. Az eredeti jogalkotói elképzelés lényege az volt, hogy a közösség külső határainál elhelyezkedő tagállamok a határok védelmét közös finanszírozásból látják el.” A tárcavezető kiemelte:

Magyarország 2015 óta 1 millió illegális határátlépést hiúsított meg az ország déli, schengeni határszakaszán. A migrációs nyomás egyre növekszik, csak az idei évben már 100 ezer illegális migránssal szemben intézkedtek a magyar határőrök. Mindez egyre nagyobb terhet ró a nemzeti költségvetésre is: miközben a migrációs válság kitörésétől Varga előző levelének megírásáig (nagyjából tavaly decemberig) több mint 1,6 milliárd eurót fordított Magyarország határvédelemre, az uniós hozzájárulás mértéke e költségekhez alig haladja meg az 1 százalékot – hívta fel erre rendszeresen a figyelmet Varga Mihály.

Úgy tartanánk tisztességesnek és méltányosnak, ha az Európai Bizottság elismerné ezt az erőfeszítést, és megfelelő mértékű részesedést vállalna a schengeni határvédelmi feladatok megnövekedett magyarországi költségeinek finanszírozásában

– fogalmazott a miniszter. A pénzügyminiszter aláhúzta, hogy Magyarország a történelme alatt számtalanszor védte Európa határait. „Napjainkban pedig egy szövetség, az Európai Unió tagjaként tesszük ugyanezt. Európa nagyvárosaiban immár naponta tapasztalhatjuk a migrációhoz kapcsolódó közbiztonsági kihívásokat.”

Varga Mihály: Nézzék meg a saját szemükkel!

Varga Mihály már tavaly októberben is figyelmeztetett mindenkit, hogy hol tart a határvédelemre fordított költségek elszámolása: „Többször kértük már Brüsszeltől, legyen tekintettel arra, hogy az illegális migráció fékezésében az olyan országok, mint Magyarország, komoly erőfeszítéseket tesznek. Ha ez a pénz beérkezne, közel 1 százalékponttal csökkentené a költségvetés hiányát” – nyilatkozta az Indexnek ezt még tavaly év közben, még a 2023-as költségvetésre vonatkozóan.

Hétfőn az Index kérdéseire a tárcavezető azt mondta: „Decemberben levélben fordultam az uniós költségvetési biztoshoz, Johannes Hahnhoz annak érdekében, hogy az Európai Unió nagyobb mértékben járuljon hozzá Magyarország határvédelmi költségeihez. A számításaink szerint a migránsválság 2015-ös kezdete óta már 700 milliárd forintot fordított határvédelemre, miközben az uniós hozzájárulás mértéke alig haladja meg az 1 százalékot.” Tehát az összeg folyamatosan nő.

„A magyar kormány szándéka ebben a kérdésben is következetes és egyértelmű: nagyobb hozzájárulást várunk Brüsszeltől a határvédelmi költségekhez” – összegezte lapunknak a pénzügyminiszter, aki azt is kiemelte, a kormány évek óta rendszeresen felszólítja a határvédelmi költségek rendezésére az Európai Bizottságot.

Majd Varga Mihály lapunknak arra a kérdésére, hogy milyen választ kapott a korábbi levelére, úgy fogalmazott: a válaszlevél szerint 

ezért is invitálta Johannes Hahnt a déli határra: „személyesen tájékozódjon a magyar határon szolgálatot teljesítő katonák, rendőrök és határvadászok erőfeszítéseiről, a magyar határvédelmi rendszer eredményességéről”.

Nem tartják be a korábbi ígéretüket

Tavaly februárban írtuk, hogy az akkor a brüsszeli tárgyalások fajsúlyos témája volt a migráció. Brüsszel akkor komoly összegeket ígért a határvédelemre. Akkor mindenki azzal volt elfoglalva, hogy a kerítést Orbán Viktor ötméteresre szeretné növelni, de legalább ennyire fontos volt, hogy Karl Nehammer osztrák kancellár a találkozó után azt mondta, az Európai Bizottság hozzájárult ahhoz, hogy újabb forrásokat adjon határvédelemre, és ezáltal olyan országok, mint például Bulgária, a közeljövőben uniós pénzből fejleszthetik majd a határvédelmüket.

A Politico szerint az Európai Bizottság összesen mintegy 3 milliárd eurót ígért a határvédelem fejlesztésére. Ebből viszont egyedül Bulgária 2 milliárdot igényelne azért, hogy megerősíthesse a Törökországgal közös határát – és rajtuk kívül sorban áll még ugyanezért a 3 milliárdért Magyarország, Dánia, Észtország, Litvánia, Lettország és Görögország is.

Emlékezetes az is, hogy a miniszterelnök már 2021-ben levelet írt az Európai Bizottság elnökének, hogy az Európai Unió járuljon hozzá a határkerítés költségeihez. Orbán Viktor akkor ismét felszólította levélben az Európai Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent, hogy

A kormány szerint ezek az intézkedések az utóbbi időszakban mintaadóvá váltak több európai országban, ráadásul a 2015-ben tapasztaltnál is súlyosabb migrációs válsághelyzet fenyeget. Varga Mihály pedig a létező összes fórumon elmondta: a magyar kormány nagyobb hozzájárulást vár Brüsszeltől a határvédelmi költségekhez.

(Borítókép: Varga Mihály 2023. december 13-án. Fotó: Németh Kata / Index)