Csecsemővel, kisgyerekkel utazni: jótanácsok a gyerekorvosoktól
Támogatott tartalom
Habár az én gyerekem már (majdnem) felnőtt, élesen emlékszem a közös üdülések „vészhelyzeteire”, az utazás napján berobbanó rejtélyes lázakra, az éjszakai virrasztásokra, az ijesztő kiütésekre, sőt a kétségekre is: keressek-e azonnal egy ügyeletes kórházat, vagy elég vagyok én is a helyzet kontrollálásához. Most, hogy közelednek a nyári szabadságolások, dr. Imre Alexandra, dr. Bíró Bernadett és dr. Pászka Dóra gyermekgyógyászokat, az Istenhegyi Géndiagnosztika Géndinó gyermekrendelőjének munkatársait kérdeztem arról, hogyan lehet felkészülni a kisgyerekes utazásra, mi legyen feltétlenül az úti patikában, és mire figyeljünk a nyaralás alatt. Kurucz Adrienn írása.
–
A nulladik – alapvető – kérdés talán az a kisgyerekkel nyaralás témában, hogy egyáltalán mikortól alkalmas egy kisbaba arra, hogy utazzon. Dr. Imre Alexandra azt mondja, három hónapos kor alatti babát ő külföldre nem vinne. „Ennek az az oka, hogy még kevés oltást kapott, és védtelen az immunrendszere az újszülöttnek. Egy 12 hetesnél fiatalabb, lázas gyerekkel azonnal orvoshoz kell fordulni, és külföldön ez nehezebben megvalósítható. Magyarországon belül azért lehet kisebb-nagyobb utazásokat tenni, de kérdés, hogy az anya szempontjából ez szerencsés-e, hiszen ez még az összeszokás időszaka, a mindennapi környezetben is megterhelő az átállás.”
Mi a helyzet a repüléssel?
A doktornő azt mondja, az első fél év kritikus ebből a szempontból.
„Mondom ezt elsősorban a különféle fertőzések szempontjából, és azért is, mert ez még a fokozott sérülékenység korszaka. A kisbabának a napi rutin felborulása is nehézséget okozhat. Fél éves kor felett már lehetünk merészebbek, de nagyon körültekintően és felkészülten kell megindulni.”
Hogy mit jelent ez a gyakorlatban? Például egy okosan összerakott úti patikát. A doktornő segítségével összeállítottam a legfontosabb kellékek listáját.
Legyen nálunk tehát:
- Valamilyen sebfertőtlenítő mindenképpen: kisebb sérülések ellátására.
- Tapasz, gézlap. Léteznek speciális tapaszok, amikkel szépen össze lehet húzni egy kisebb vágást.
- Fásli például bokahúzódás esetére.
- Láz- és fájdalomcsillapító: többféle kiszerelési formában és hatóanyaggal. Erre azért van szükség, mert például hasmenés esetén nem tudunk kúpot adni, hányás esetén pedig a szirup nem szerencsés. A többféle hatóanyag pedig azt garantálja, hogy van alternatívánk, ha az egyik gyógyszer nem válna be, vagy nem telt el négy-hat óra, amíg az azonos hatóanyagúból újra adhatnánk a gyereknek, de a láza újra felszökött. Gyakorta tapasztaljuk, hogy a szülők nem mernek fájdalmat csillapítani. Ha valami okból, például egy sérülés miatt kórházba/ügyeletre kell menni, nyugodtan adhatunk a gyereknek fájdalomcsillapítót kevés vízzel, akár két különböző hatóanyagú gyógyszert is.
- Ide kapcsolódik a lázmerő: ne hagyjuk otthon! A doktornő nem ajánlja az infrasugaras lázmérőt, sokkal inkább a hagyományosat. Csecsemők esetében a végbélben mért eredményből le kell vonni fél fokot, és akkor kapunk reális képet a testhőmérsékletről. (És még egyszer: 38 °C fok felett fél év alatti kisbabák esetében orvoshoz kell menni!)
- Allergia elleni gyógyszer (csepp és krém). A doktornő arra figyelmeztet, hogy egy új környezet ingerei próbára tehetik a bőrt, a nyálkahártyát, erre érdemes készülni. Az antihisztamin-tartalmú készítmények segítenek rovarcsípések, kiütések esetén is csillapítani a viszketést.
- Gyakori nyaraláskor a hányással-hasmenéssel járó betegség. Hányáscsillapítóból csak kúp formátumú érhető el, igaz, az receptköteles, de felíratható előre a háziorvossal. Hasmenésre van recept nélküli gyógyszer is. Ezekre nincs szükség, ha csak egyszer-kétszer hány a gyerek, vagy csak enyhébben megy a hasa. Csak akkor érdemes beadni a gyógyszert, ha félő, hogy kiszárad, mert nem marad meg benne a folyadék. A doktornő azt javasolja, hogy hányás után ne rögtön kezdjük el itatni a gyereket, hanem várjunk fél órát, amíg megnyugszik a gyomra kicsit, akkor próbáljuk kis kortyokban itatni. Ha pedig azt látjuk, hogy nagyon bágyadt, sápadt, nem pisil, a nyelve fehér, lepedékes, a bőre száraz tapintású, jobban ráncolódik, vagy ha véres a széklet, akkor azonnal orvoshoz kell vinni külföldön és Magyarországon egyaránt.
Mikor kell mindenképpen orvos segítségét kérni?
Ez a dilemma sokszor előkerült a mi életünkben is. Úgyhogy tapasztalatból tudom, milyen idegtépő ülni a lázas gyerek mellett – pláne viszonylag ismeretlen helyen, nyaralás közben, esetleg egy másik országban – és azon tépelődni, keressünk-e gyorsan egy ügyeletet, vagy kezelhető a helyzet enélkül is. Imre doktornő támpontnak elmondja, hogy egy vírusfertőzés során két-három napnál nem tart tovább a láz, és ha közben a gyerek aktív, eszik, iszik, akkor nagy probléma nem lehet. De ha elhúzódik a láz, vagy 39 fok feletti, akkor mindenképpen meg kell mutatni a beteget az orvosnak.
Fel lehet-e készíteni a szervezetet a nyaralásra?
Meg lehet-e előzni valamiképpen a betegségeket? – kérdezem a doktornőt. „Kezdem az extrém helyzettel: ha trópusi országokba készül valaki, akkor érdemes egy oltóközpontban egy védőoltási tanácsadót felkeresni, hogy milyen oltásokat ajánl az egész családnak. Én a kötelezőkön túl az ajánlott oltásokat is mindenképpen javaslom amúgy is, például az agyhártyagyulladás- illetve a rotavírus ellenit. Érdemes figyelni a vízminőségre: idegen országban, főleg, ahol nem ajánlják a csapvíz fogyasztását, igyunk palackozott vizet (jég nélkül). A gyümölcsöket is érdemes palackozott vízzel megmosni. A strandi kifőzdék, lángososok, cukrászdák kínálata semmiképpen sem való kétéves kor alatti gyerekeknek. Ezek az ételek túl zsírosak, cukrosak és fűszeresek.
Nagy melegben a tojásos, tejszínes ételeket lehetőleg mellőzzük, és a húsételekkel is vigyázzunk, utcai árus esetében különösen veszélyes lehet a fogyasztásuk. A szalmonella- és a campylobacter-fertőzések nagyon súlyos hasmenést tudnak okozni egy gyereknél, és olyan kiszáradásos állapotig juttathatják, ami már kórházi kezelést igényel.
Kisbabák esetében fontos, hogy olyan dolgokat adjunk neki enni a nyaralás alatt, amiket már itthon is kapott, tehát ne az utazás alatt kezdjünk el bevezetni új ételeket.
Dr. Pászka Dóra gyermekorvos-allergológus arra figyelmeztet, hogy „a nyári gyümölcsszezon idején ne felejtsük, hogy a nyers gyümölcsökben, zöldségekben megtalálható pánallergének keresztallergiát okozhatnak, főként ha pollenszezonban fogyasztjuk. Ilyen például a görögdinnye, ami parlagfű keresztallergénként torokviszketést, ajakduzzanatot okozhat. A valós allergének és keresztallergének megkülönböztetéséhez elengedhetetlen az úgynevezett molekuláris allergiavizsgálat. Ez a teszt egyébként a méh és darázscsípésekre adott reakció kivizsgálásának alapja is, ami nyáron szintén kiemelten fontos.”
A hő- és napvédelemről
A szülők gyakorta tanácstalanok, engedjék-e napon lenni a gyerekeiket. Amikor én kicsi voltam, még kifejezetten ajánlották a gyerekorvosok már a babakocsiban (is) a napoztatást, de mire anya lettem, már egészen más volt a helyzet. „Nem javaslom, hogy tartósan tűző napon legyen bárki, ugyanakkor a napfény a szervezet D-vitamin termelése szempontjából fontos, tehát nem jó teljesen megfosztani magunkat – a gyereket se – a napsütéstől – mondja dr. Imre Alexandra. „Ami viszont fontos: 11 és 16 óra között ne engedjük tűző napra őket, és mindenképpen szükség van alapos fényvédelemre. Mindenhol be kell a gyerekeket kenni, minden területet, ami kilátszik a ruha alól, sőt, érdemes ruha alatt is használni a készítményt, és a kiálló részekre (fülcimpa, orr) nagyon figyelni, mert ezek még jobban ki vannak téve a nap káros sugarainak. Fontos az is, hogy a folyadékvesztésre figyeljünk, itassuk a gyerekeket. Nagy meleg esetén vonuljunk árnyékba vagy valamilyen hűvösebb szobába, mert nemcsak az erős napsütés tud megbetegíteni egy kisgyereket (könnyebben, mint minket, felnőtteket), hanem a hőterhelés is.”
Az autóban használható a légkondi kisebb gyerekek esetében is, de a doktornő nem ajánlja, hogy 23-24 fok alá hűtsük az autót. Mert nagyon megterhelő a szervezetnek a nagy hőingadozás. Ami még fontos: a légkondicionáló berendezéseket mindenképpen ellenőriztessük, mert egy nem megfelelően karbantartott klíma megbetegítő kórokozókat terjeszthet.
Dr. Bíró Bernadett gyermekgyógyász tanácsai:
- Ha kullancsot találunk a gyerekben, a legfontosabb teendő, hogy gyorsan szedjük ki belőle, mert minél hosszabb ideig van a bőrben, annál nagyobb a fertőzés esélye. A gyógyszertárakban és a drogériákban is kapható eltávolító szett, de egy hegyes csipesz is alkalmas lehet. Nem szabad különböző kenőcsökkel, folyadékokkal megfullasztani a kullancsot! Az eltávolítástól nem kell tartani, emiatt nem szükséges orvos vagy ügyelet felkeresése. Abban az esetben sincs semmi probléma, ha a kullancsot csak részlegesen tudják kiszedni, esetleg a fej bennmarad a bőrben, a maradék kis rész enyhe gyulladásos reakció részeként kilökődik, nem fokozza az esetleges fertőzés veszélyét. A kullancs eltávolítása után, vagy kullancscsípés gyanúja esetén a teendő: a csípés körüli terület megfigyelése. Amennyiben a csípés körül vagy akár a csípéstől eltérő területen, testtájon körkörös, kokárdaszerű (piros szél, fehér-rózsaszín belterület) bőrpír jelenik meg, orvosi vizsgálat javasolt. Ez történhet alapellátásban, mert nem kell azon nyomban kezelést indítani, tehát sürgősségi ambulancia/ügyelet felkeresése nem szükséges. A kullancsok által terjesztett agyhártyagyulladás és Lyme-kór közül jelenleg Magyarországon a kullancs okozta agyhártyagyulladás ellen védőoltás adható már egyéves kortól, amely nagyon hatékony védelmet nyújt a betegség ellen, javasoljuk annak beadását.
- A hazánkban élő rovarok és ízeltlábúak által okozott csípések általában orvosi beavatkozás nélkül gyógyulnak. Tévhit, hogy a kalcium hatékony allergia esetében: semmilyen tudományos cikk nem bizonyítja, hogy ez így lenne. Fertőtleníteni viszont szükséges a csípést, egyéves kor felett Betadinnal, az alatt jódmentes fertőtlenítőszerrel. Amennyiben a csípés környékén gennygyülem jelenne meg, és esetleg láz is társul mellé, orvosi vizsgálat javasolt. A tengerben élő állatok csípése esetén is hasonlóan járjunk el, az esetek többségében nem szükséges orvosi vizsgálat. A külföldi utazások során az ott honos állatokról érdemes tájékozódni, milyen mérget juttatnak a szervezetbe, attól függően tanácsos az ügyeleti vagy orvosi vizit csípés esetén.
- A macskakarmolás önmagában a fertőtlenítést követően könnyen gyógyuló sérülés, azonban gyermekeknél gyakori egy-két héttel a karmolást követően a macskakarmolási betegség a macska által közvetített kórokozó miatt, ilyen esetekben jellemző a nyirokcsomó megnagyobbodása leginkább a nyakon, hajlatokban, fül mögött, mindenképp orvoshoz kell fordulni. Amennyiben ismeretlen, kóbor macska által történik harapás, érdemes orvoshoz fordulni.
- Kutyaharapás esetén a legfontosabb, hogy kiderítsük, a kutya oltott-e. Amennyiben ismeretlen az oltási státusz, mindenképpen azonnal forduljunk orvoshoz, valamint abban az esetben is, ha a harapás a felszínes sebnél mélyebb, több testtájon fordul elő, érzékszervet érintett, bőr-vagy lágyrész hiányt okozott. A gyerekek a hazai, kötelező oltási rend alapján védettek a tetanusz oltás által. A veszettség elleni védőoltás adása minden esetben orvosi döntés, szigorúan szabályozott eljárásrend alapján.
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ ArtMarie
