Egészen konkrét, régóta fennálló finanszírozási problémák megoldását követelték szociális ágazatban dolgozók februártól kezdve, amikor a kegyelmi botrány és a Hősök téri, több mint százezer fős tömegtüntetés nyomán a gyermekvédelem rendszerszintű hiányosságai a közfigyelem fókuszába kerültek. Bár a Fidesz a nagy hullámokat vert bicskei gyermekbántalmazási ügyre reagálva kedden benyújtott két, gyermekvédelemmel kapcsolatos törvénytervezet, első ránézésre azonban ezek közül egyik sem reflektál a gyermekvédelemben dolgozók alulfizetettségére és az állami gondozott gyermekek szociális biztonságára.
Mi a törvénymódosítás célja?
A beadott előterjesztések közül az első, a T/8218. megnevezésű „a gyermekek védelme érdekében az internetes pornográf tartalmak elérhetőségének korlátozásáról, valamint egyes elektronikus kereskedelmi szolgáltatással és reklámtevékenységgel összefüggő törvények módosításáról” szól. A javaslatszöveg indokolása szerint a módosítás nyomán egyszerűbbé válik a kiskorúak személyiségi jogait sértő tartalmak jelentése és azok eltávolítása, de egyebek mellett kötelezi majd az internetszolgáltatókat arra, hogy például a gyermeknek internetelőfizetést vásárló szülők kérésére díjmentesen biztosítsák, hogy a gyermek ne férhessen hozzá pornográf tartalmakhoz.
A másik, T/8217-es számú előterjesztés pedig – a konkrét bicskei gyermekbántalmazási ügyhöz némileg szorosabban kapcsolódva – a gyermekvédelmi rendszer „működésének ellenőrzésével” kapcsolatos intézkedéseket vezet be. Emellett a Fidesz által korábban jelzettekkel összhangban szigorúbb alkalmazási feltételeknek (pszichológiai alkalmassági vizsgálat, „kifogástalan életvitel” ellenőrzése és megbízhatósági vizsgálat) kell megfelelniük a gyermekvédelmi intézmények vezetőinek, valamint szakmai munkakörben foglalkoztatottjainak. A javaslat a gyermekvédelmi jelzőrendszeri tagok szankcionálására is koncentrál: az egyes szereplők felelősségéhez mérten állapítja meg a gyermek veszélyeztetettségének észlelése esetén a jelzési kötelezettség elmulasztásához fűződő büntetést. Ezen felül a javaslat papíron „a gyermekvédelmi rendszer keretein belül nevelt és gondozott gyermekek, fiatal felnőttek, valamint a velük foglalkozók helyzetének javítását, könnyítését tartalmazó, továbbá a gyermekek jogainak érvényre juttatását elősegítő intézkedéseket” is tartalmaz.
Mi hiányzik a beadványból?
A javaslatcsomag aprólékosabb értékelését nyilvánosan még kevés szakmai szervezetés ellenzéki párt végezte el, az első tanulságosabb reakciók ugyanakkor már megjelentek Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezetőnek, az előterjesztések egyik benyújtójának a témában írt Facebook-posztja alatt.
Meleg Sándor, a kegyelmezési botrány kirobbanása kapcsán az elsők között reagáló Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnöke szerint bár tartalmaz jó ötleteket a két beadvány, de „majd az ördög a részletekben (és a menet közben benyújtott módosítókban) rejtezik”. A szakember szerint
„Rettenet sok minden hiányzik ebből a csomagból, a szankciók megvannak, de hol van a rendszert erősítő intézkedések köre, hol van itt a tényleges prevenció?…”
Ugyancsak Kocsis bejegyzése alatt reagált az előterjesztésekre Jámbor András, a Szikra Mozgalom országgyűlési képviselője. Ő úgy véli, a Fidesz törvénycsomagja támogatható, sőt ő maga is meg fogja szavazni. Ugyanakkor hiányolja az ágazat alulfinanszírozásával kapcsolatos intézkedéseket: „hogy a dolgozók bére alacsony, hogy 5400 forintot kap zsebpénznek egy 14 éves gyerek, hogy 1500 forint jut egy gyerek reggelijére, ebédjére vacsorájára.” Jámbor kifogásolja továbbá, hogy a beadványok nem reflektálnak arra sem, hogy a gyerekvédelemből kikerülők jó része hajléktalan lesz.
„Elég hosszan lehetne sorolni a szakma kéréseit amikre itt nincs válasz” –
kommentálta a Fidesz javaslatát az ellenzéki politikus.
A parlamenti pártok közül a DK sajtótájékoztatón reagált szerdán a Fidesz törvényjavaslatára. Szerintük ha a Fideszt valóban érdekelné a gyermekek védelme, akkor engednék kivizsgálni az állami és egyházi intézményekben történt „pedofil” bűneseteket”, és a propaganda fordított pénzt a gyerkemvédelem finanszírozására költenék.
A Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete még márciusban indított petíciót, amelyben a kegyelmezési ügy nyomán újra megfogalmazták az ágazat problémáit és követeléseit. Ebben leírták, hogy „[p]etíciók és demonstrációk sora, valamint egy ágazati sztrájk kellett ahhoz, hogy a területen dolgozók bére egyáltalán elmozduljon az évtizedekkel ezelőtt befagyasztott közalkalmazotti illetménytáblától, azonban az ágazat béreinek elmaradása a nemzetgazdasági átlagbértől szinte mit sem csökkent. A közszféra más területeivel összevetve pedig még jelentősebb a lemaradás.”
Szerintük az évenkénti minimálbéremelés nem helyettesítheti egy biztos megélhetést garantáló, kiszámítható, a szaktudást és a munkatapasztalatot arányosan tükröző ágazati bérrendszer meglétét. A petícióban felszólították a kormányt, hogy az ellátórendszer működőképességének megőrzése érdekében haladéktalanul tegyék meg a szükséges intézkedéseket egy azonnali, érzékelhető bérrendezésre, valamint arra, hogy a területen dolgozók átlagkeresete belátható időn belül elérje a nemzetgazdasági átlagkeresetet.
Ugyancsak az ágazat forráshiányosságát hangsúlyozta a Mércén megjelent cikkében Mihály Bulcsú szociális munkás is.
Friss minisztériumi válaszok a szociális dolgozók bérfejlesztéséről
A Kocsis-féle törvényjavaslattól függetlenül éppen keddi keltezéssel kerültek fel az Országgyűlés honlapjára a Belügyminisztérium államtitkárának a válaszai ugyanebben a témakörben. Rétvári Bence Orosz Anna momentumos képviselő öt különböző írásbeli kérdésére igyekezett felelni a gyermekvédelem tárgykörében, amelyek ugyanakkor láthatóan nem képezik részét a Fidesz új törvényjavaslatának.
Orosz rákérdezett a gyermekvédelemben dolgozók bérfejlesztésének lehetőségére, amire az államtitkár konkrét fizetésemelési tervről nem számolt be, csupán az elmúlt időszak évenkénti (nem feltétlenül inflációkövető – B. B.) általános béremeléseivel, valamint a különböző pótlékok megemelésével érvelt. Rétvári Bence válasza itt olvasható el teljes terjedelmében.
A momentumos politikus a Jámbor András által is felvetett, állami gondozott gyerekek által kapott zsebpénz témáját is firtatta egy másik kérdésében, amelyre Rétvári nem válaszolt direkt módon, csupán arról írt hosszan, hogy az állami gondozásból kikerült gyerekek nevelőszüleinek támogatásai milyen formában és mennyiségben emelkedtek a kormányak hála. A Hősök téri influenszertüntetés egyik központi témájában, az állami gondozottságot követő gyakori hajléktalanná válás kérdésében Rétvári azt írta, hogy „a kormány intézkedéseinek is köszönhető, hogy a gyermekvédelmi szakellátásból kikerülők körében a hajléktalanná váló fiatalok száma elenyésző”.
A hajléktalan emberek körében adatfelvételt végző Február Harmadika Munkacsoport statisztikáiból tudjuk, hogy bár nem mindig közvetlenül kerülnek utcára az állami intézményekben nevelt fiatalok, de későbbi életük során sokkal nagyobb százalékban veszélyezteti őket a hajléktalanná válás. 2023-as gyorsjelentésük szerint majdnem minden ötödik(19%) hajléktalan ember állami gondozott volt valamikor.
Orosz Annát az is érdekelte, hogy mikor kerülhet minden megyében egységes bevezetésre a szexuálisan bántalmazott gyermekek szakszerű kihallgatását lehetővé tevő Barnahus-modell. Rétvári válasza szerint az országos lefedettséget biztosítja Magyarországon az az öt helyszín, amely jelenleg a módszer hozzáférhetőségét garantálja. (A Barnahus-módszert egyébként 2021 óta ismeri el törvényi szinten a magyar állam.)
