Az iparűzésiadó-alap egyszerűsített megállapítása nem is olyan egyszerű II. rész – példákkal

Szipszer Tamás adótanácsadó, mérlegképes könyvelő

2024.04.24., 06:15 Frissítve: 2024.04.23., 21:24

Tetszik

Cikkünk második részében további olyan gyakorlati példákat gyűjtöttünk csokorba, amelyek szemléltetik, hogy a helyi adó sávos-tételes egyszerűsített módszerének alkalmazása során a gyakorlatban milyen nehézségekbe ütközhet az adózó az adóalap megállapításánál.

Példa
Egy vállalkozás nettó árbevétele 2023-ban 28 millió forint, elszámolt anyagköltsége 2 millió forint. 2023-ra nem választotta az egyszerűsített adóalap-megállapítást, de 2024-re a választását határidőre bejelentette, mert úgy ítéli meg hogy nettó árbevétele 2024-ben 25 millió forint alatt fog maradni.

Helyi adókról további írásokat az Adózóna oldalán itt olvashat. Kétrészes cikkünk első részét itt olvashatja el.

Ez esetben a vállalkozónak 2024. május 31-éig mindenekelőtt be kell nyújtania a 2023. évi adóbevallását, ahol a 2023-as végleges adóját meg kell állapítania.

Ezzel párhuzamosan a vállalkozás a 2024-es évre vonatkozólag adóelőleget is köteles bevallani, szintén 2024. május 31-éig, mely adóelőleget a 2023. évi bevallásában vall be és a fenti határidőben azt meg is kell fizetnie.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja gyakorlati példákon keresztül, milyen további kérdéseket vethet fel a sávos-tételes módszer alkalmazásánál a helyi adó alapjának megállapítása!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.