Kondacs András és filmstúdiója a mesterséges intelligenciák pionírjaiként nagyon lelkesen és nyitottan állnak a mesterséges intelligenciákhoz. Többet használnak egyidejűleg a mindennapi munkájuk során, folyamatosan újabb és újabb lehetőséget keresnek arra, hogy a jelenlegi tudás- és eszköztáruk mellé integrálhassák a kép- és videóalkotó mesterséges intelligenciákat. A mesterséges intelligenciákban rejlő potenciálokról, veszélyekről, szakmai nyitottságról, valamint a kreatív- és filmipar jövőjéről beszélgettünk.
Már az előzetes egyeztetésünkkor is feltűnt, hogy többesszámban használod a mesterséges intelligenciákat. Melyikeket használjátok a munkátok során?
Kondacs András: Napi szinten többet is használunk, más-más feladatra. A ChatGPT-t napi rendszerességgel vonjuk be az ötleteléseinkbe. Az általa javasolt megoldások pluszként hozzáadódnak a mi ötleteinkhez, így egy nagy merítésből tudunk szelektálni. Ha találunk jó ötletet, akkor az alapján, adott területen tovább kutakodhatunk. Emellett a verbális lehetőségeit kiaknázva marketing szövegírásnál is használjuk, SEO-kompatibilis szövegírásra.
Kép- és videóalkotásra több mesterséges intelligenciát alkalmazunk, közéjük tartozik a Stable Diffusion, a Dall-E és a Midjourney, utóbbiból készült a Holnap Budapestjének előzetese. A Midjourney által kreált képekből ókumlálódott a film előzetese. De nem csak a művészi projektekhez használjuk ezeket, készítünk olyan reklámfilmet is, amely montázsként áll össze, egyes magas költségű forgatási elemeket a mesterséges intelligenciák használatával váltjuk ki. Hatalmas potenciált jelent, hogy olyan képalkotási metodikával dolgozhatunk, amely eddig nagy stúdiók privilégiuma volt. Sokkal kreatívabb képeket alkothatunk meg általuk. Meggyőződésem, hogy szimbiózisban kell lennünk velünk, egy jó darabig még nem tudnak helyettesíteni minket.
A mesterséges intelligenciáknak vegyes a megítélése. Villámgyors, kimeríthetetlen kreatív gyártók, leváltanak minket egyik napról a másikra, ellehetetlenítik az emberi munkát, merülhet fel sokakban. Te mit tapasztalsz, mit látsz a világban, mit a hazai szakmában, mi a jellemző hozzáállás?
Kondacs András: Mint általában a technológiai újításoknál, komoly eltérések mutatkoznak a fogadtatást illetően. Azt tapasztalom, hogy Ázsia, Kelet-Ázsia és a Közel-Kelet térségében 70%-ban örülnek a felbukkanó lehetőségnek, kitörési pontként tekintenek a mesterséges intelligenciákra. Amerikában pont fordítva, 70%-ban a szkepszis és félelem jelenik meg. Itthon ennél is drasztikusabb az arány, a 80%-ban félnek és szkeptikusak, ha mesterséges intelligenciáról van szó. Ezt az elutasítást tovább nehezíti, hogy sokan úgy gondolják, miattuk elveszítik a munkájukat, ami ebben a formában nem igaz. Sok munkakör megszűnik majd, igen, de sok keletkezik is, a feladatunk inkább az, hogy másképp tekintsünk a munkánkra.
Úgy gondolom legfeljebb közép, de inkább rövidtávon fontos értékké válik, hogy az ember mire képes mesterséges intelligencia használatával. Hosszútávon az ember önmagában nem lesz versenyképes azokkal szemben, akik használják a mesterséges intelligenciákat. Kis hazánknak kitörési pont lehetne, nem csak a vállalati befektetések szintjén, de oktatási szinten is. Aki lemarad, az kimarad, nagyon nehéz lesz behozni a keletkező tudáshiányt. Nem csak a kreatíviparban lesz ez fontos, hanem minden innovatív iparágban jelentős hatása lesz. Azokon a területeken pedig, ahol nem kell sokat innoválni, ott az automatizáció terjed majd el.
Ha úgy gondolkozunk, hogy elveszi a munkánkat, az félelmet generál, ami mindenkit megbénít. A mesterséges intelligenciák pionírjaiként érnek minket olyan támadások, hogy ez már nem művészet, amit mi csinálunk, de szerintem pont ennek ellentéte az igaz. Olyat hozunk létre, ami túlmutat az emberi korlátokon. Teret adunk a véletlennek, a költséges és időigényes kísérleteknek, a téziseknek.
Úttörők vagytok a mesterséges intelligenciák használatában, máris látjátok a megannyi lehetőséget. Mennyi időbe telik, mire ez, az itthon elutasítottnak tartott MI-használat tömegesen elterjedhet?
Kondacs András: Ehhez teljesmértékű paradigmaváltásra volna szükség. Az internet után a mesterséges intelligenciák elterjedése új technológiai forradalmat jelent, és ez lesz a legelsöprőbb az összes közül. Sok szakma fog átalakulni, elég akár az orvoslásra vagy a pénzszektorra gondolnunk. Egyelőre sok munkahelyet teremt a használatuk, de hosszú távon csökkentheti a munkaerőállományt egyes területeken. A leginkább veszélyeztetett szakmák a repetitív szakmák, amibe beletartozik az újságíró és a grafikus. Ugyanakkor ott van a lényegében korlátlan lehetőség az alkotásra: csak a saját szakmámat nézve elmondható, hogy abszolút tudnak stílusteremtő filmes formátumokat is létrehozni, hogy miket, azt még ezen a ponton nem lehet tudni.
Ugyanakkor akadnak veszélyek. Bár lecsengőben van, de volt egy rövid trend, amiben a nyilvánosság azon gúnyolódott, hogy milyen hazugságokat talál ki a ChatGPT. Milyen kockázatokat látsz a mesterséges intelligenciák használatában?
Kondacs András: A fake news hatalmas károkat okozhat, ennek veszélyes terepét jelentik a mesteréges intelligenciák, a hackereknek is elképesztően dús táptalaj. Most a racionalizmus és idealizmus határán beszélgetünk erről, de az tény, hogy nagyon nagy problémák alakulhatnak ki a korlátozatlan részekből. Mindemellett így is nagyon sok jó dologra lehet használni. Az számít innovációnak, aminek több a hasznossága, mint amennyi kárt okoz, a mesterséges intelligenciák ebbe a kategóriába tartoznak, ezt edukációval át is kellene adni. A mi hazánk kifejezetten sokat profitálhatna belőle, hogy ahol jelentős munkaerő- és kapacitáshiánnyal, elavult rendszerekkel küszködünk, ott rájuk hagyatkozhatnánk.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
