Karikó Katalin a tervbemutatón kiemelte, szegedi biológus hallgatóként sokat jár az egyetemi füvészkertbe.

„Egész életemben növényeket tanulmányoztam. Imádtam a fiziológiájukat, azt, ahogyan minden növénynek megvannak a maga tulajdonságai, felhasználási módjai és helyei a nagyobb ökoszisztémában. Szerettem, hogy mindent, ami fontos az életünkben – a levegő, az élelem, a víz, a szépség –, a növényektől kapjuk. Szerettem tudni, hogy a növények, akárcsak az állatok, apró egységekből, sejtekből állnak, és hogy a növényi sejtekben nyüzsgés van – lélegeznek, tápanyagokat vesznek fel, fehérjéket állítanak elő, és létfontosságú molekulákat mozgatnak egyik helyről a másikra.”

- fejtette ki a Nobel-díjas magyar tudós, majd a jelenlévő magyar és külföldi hallgatóknak azt mondta, reméli, a kiváló szegedi kutatónőket megidéző ösvény hamarosan az ő nevükkel bővül.

Az Eduline szerkesztőségének is elküldött közleményből kiderül, hogy az ötlet az ösvényt életre hívó Partiscum Club tagjaiban egy Dóm téri séta során merült föl. Ekkor tudatosult a szervezet tagjaiban, hogy a nemzeti pantheonban a haza nagyjainak emléket állító portrék között csupán egy nő szerepel:, Mária Terézia.

Ehhez képest az egyetem története során szép számmal voltak olyan kutatónők, akik a szakterületükön kiemelkedő eredményt értek el.

Az ösvényt a történelmi rózsák gyűjteményének területén alakítják ki. Elsőként hét kutatónőnek állítanak emléket: Karikó Katalin mellett Banga Ilona biokémikusnak, Csapody Vera botanikusnak, Kopasz Mária festő- és grafikusművésznek, Ormos Mária történésznek, Wollemann Mária orvos, biokémikusnak és Gábor Aranka gyógyszerésznek.

A botanikai témájú és ihletésű kerámiaszobrokat Szűcs Eszter Anita tervezte, az alkotások pedig a Pataki Tiles Szegedhez közeli, újszentiváni műhelyében készülnek el a tervek szerint az év végére. Karikó Katalin magának a  a kukorica szimbólumot választotta ki.

Az Eduline külön sorozatban foglalkozott azokkal a tudósokkal, akik a hagyományos női feladatok mellett a tudomány területén is nagyot alkottak. Közülük az egyik legérdekesebb élete Neumann János feleségének, Dán Klárának volt, aki amellett, hogy szerette a csillogást, elfogyasztott 4 férjet, az informatika területén nagyot alkotott. Gyakorlatilag minden ma futó számítógépes program Dán Klára több mint hetven évvel ezelőtt írt kódján alapszik.