Pengeváltásba keveredett a Greenpeace egy rohamosan terjeszkedő akkumulátoripari céggel, ami az egyre szaporodó magyarországi akkugyárak hulladékának feldolgozásáért felel. A környezetvédők szerint az Éltex Kft. telephelyéről számottevő méreganyag szivárgott a környezetbe, amit a cég tagad és perrel fenyegetőzik, míg a Greenpeace friss közleményében tételesen visszautasítja a vádakat.

A Greenpeace környezetvédő szervezet április 12-én hozta nyilvánosságra mérési eredményeit, miszerint a március 15-i hosszú hétvégén vinil-klorid, egy rákkeltő méreg ömlött a Salgó-patakba egy akkumulátorhulladékot feldolgozó üzemből.

Bár a mintavételi pont és a kiszivárgott anyag alapján a Greenpeace szerint egyértelmű, hogy az Éltex Kft. salgótarjáni telephelyéről származik a vinil-klorid szennyezés, a cég az eredmények nyilvánosságrahozatala után pár órával máris közleményt adott ki, miszerint semmi közük a mérgező anyaghoz, egyszersmind perrel fenyegette meg a környezetvédőket.

A Greenpeace határozottan cáfolta reakciójában az Éltex állításait:

„Abszurdnak tartjuk, hogy azt a szervezetet próbálják hitelteleníteni, aki a közjó érdekében, a lakosok és a természet védelmét szem előtt tartva, az őket fenyegető veszélyről értesít. Ezzel azonnali fellépésre ad lehetőséget, megkönnyíti a hatóságok feltáró munkáját, és lehetővé teszi, hogy megelőzzék, hogy egy ilyen szennyezés máskor is megtörténjen”

– reagált a fenyegetőzésre a Greenpeace.

Mindazonáltal azt is kiemelték, hogy hiába tettek bejelentést a hatóságoknál már március 19-én, mindeddig nem kaptak érdemi választ, amit rendkívül aggasztónak tartanak.

Bár a cég kifogásolta, hogy nem akkreditált módon vett mintát a környezetvédő szervezet, ezt nem is állították – a minta kivizsgálása viszont már a Eurofins Magyarország akkreditált laboratóriumában folyt. Eszerint a mintában jóval meghaladta a hatósági egészségügyi határértéket több ipari eredetű méreganyag koncentrációja.

Az akkreditált vizsgálat kimagasló mértékben mutatott ki az emberi egészségre rendkívül veszélyes

• vinil-kloridot (814 mikrogramm/liter, határérték: 0,5 mikrogramm/liter),
• diklóreténeket (990,1 mikrogramm/liter),
• illetve az arzénkoncentráció is magasabb volt, mint a felszíni vizekre megengedett határérték (34,2  mikrogramm/liter).

A szervezet közleményéből az is kiderül, hogy a vinil-klorid ugyan nem az akkumulátoriparban használatos, hanem a PVC-gyártásban, valószínűtlen, hogy egy korábbi szennyezésből maradt volna fenn ilyen mennyiségben. Az anyag a patakból a levegőbe is belekerülhet. A Greenpeace azt is kifejti hogy a vinil-klorid rákkeltő, ritka angioszarkóma, agy- és tüdődaganatok, valamint rosszindulatú vérképzőszervi nyirokdaganatok fokozott kockázatát jelenti. A vinil-kloridnak való kitettség vetélést és születési rendellenességeket is okozhat, valamint akut bőr- és szemet károsító hatásai lehetnek.

Nem ez lenne az első eset, hogy az Éltex salgótarjáni telephelye szabálytalanul, környezetre és egészségre káros módon működik. 2023-ban számoltunk be róla, hogy a kormányhivatal 1,3, a katasztrófavédelem pedig egymillió forintos bírságot szabott ki a cégre. Előbbi azért büntette meg, mert a szabadban, „mindenféle védelem nélkül” tároltak 32 tonna össztömegű lítium-ionos akkumulátort, utóbbi pedig azért, mert miközben a cég által használt egykori Acélárugyár két ipari csarnokában összesen közel 600 tonna ilyen egységet tárolnak, nincs kiépítve, vagy nem használható számos tűzvédelmi berendezés. A katasztrófavédelem akkori értékelése szerint a cég „a jogellenes magatartással veszélyezteti az életet, a testi épséget és a vagyonbiztonságot”.

A Greenpeace arra is emlékeztet, hogy részben az elmúlt években folyamatosan növekvő cég szállítja el a komáromi akkumulátorgyár hulladékát is, mocsai telephelyükön pedig 83 tonna mérgező, nehézfémtartalmú hulladékot tárolt, ráadásul ezeknek a besorolási kódját is meghamisították.

A többek között akkumulátoripari konferenciát is finanszírozó Éltex arról is ismert, hogy egyedül a Samsung gödi akkumulátorgyárának évi 57 ezer tonna hulladékának feldolgozásáért is felel a gyár területén – ami elvileg nem befolyásolja a gyár kibocsátását. A környezetvédő szervezet információi szerint a cég Gödhöz hasonlóan Kistarcsán is dolgoz fel magzatkárosító és különböző irritációkat okozó NMP-t tartalmazó hulladékot. A mérgező vegyianyag onnan lehet ismerős, hogy a Samsung gödi gyára környékén rendszeresen kimutatják jelenlétét a talajvízben és a termőföldeken, ennek ellenére a hatóságok eddig nem léptek fel hatékonyan a további szennyezések megakadályozása érdekében.