szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A NASA februárban bukkant rá a Jezero-kráterben arra a sziklára, amely tökéletes betekintést nyújthat abba, milyen volt a bolygó évmilliárdokkal ezelőtt.

Közelebbről is megvizsgálta a NASA azt a marsi sziklát, amit a Yellowstone Nemzeti Park ismert csúcsa után nevezett el Bunsen Peaknek. Amikor a Perseverance marsjáró segítségével először megpillantották a tudósok, azonnal felkeltette az érdeklődésüket.

Az objektum kilóg a környezetéből: egyfelől jóval nagyobb, mint a környékbeli sziklák, másfelől a bal oldalának textúrája kifejezetten érdekes, szinte teljesen simának tűnik. Emellett függőlegesen áll, ami miatt könnyebben lehet tanulmányozni a kőzet kémiai vagy fizikai rétegződését, valamint a por is kevésbé tapad meg rajta, ami megkönnyíti a műszerek dolgát.

No Title

Meet the 24th Martian sample collected by NASA’s Mars Perseverance rover – “Comet Geyser,” a sample taken from a region of Jezero Crater that is especially rich in carbonate, a mineral linked to habitability. When the rover used its abrasion bit to grind away the surface of the rock, cameras showed interesting and diverse textures.

A Perseverance március 11-én fúrta meg az 1,7 méter széles és 1 méter magas sziklát. Erre azután került sor, hogy a spektrométer használatával sikerült megállapítani, hogy a kőzet 75 százalékban karbonátszemcsékből áll, amelyeket „majdnem tiszta” szilícium-dioxid tart össze.

No Title

No Description

A NASA tudósai úgy vélik, az ilyen sziklák jelenthetik a legjobb esélyt arra, hogy az ősi mikrobiális élet egykori nyomait megtalálják. Ken Farley, a Perseverance-projekt egyik kutatója szerint úgy döntöttek, hogy a Jezero-kráterben kutatnak az élet nyomai után.

A kőzetben található ásványok szinte mindegyike vízben jön létre, de még az is megeshet, hogy a Mars ősi éghajlatáról is árulkodni fog a minta. Bár további vizsgálatokra lesz szükség, a csapat úgy véli, hogy a szikla egy ősi tóhoz tartozhatott.

Most már biztos: ősi tó és folyó nyomaira bukkant a Marson a NASA

A Perseverance korábban radarral vizsgálta meg a Marson a Jezero-krátert. Az adatok elemzése szerint üledékes kőzetről van szó, amit víz szállított oda.

A kutatók azt tervezik, hogy a Jezero-kráterben vett mintákat 2028-ban indítanák útnak a Föld felé. Kérdés, hogy ez valóban így lesz-e, kiderült ugyanis, hogy az amerikai kormány nem ad annyi pénzt a NASA-nak, ami lehetővé tenné a határidő betartását. Ha azonban a minták elérik a Földet, az az emberiség eddigi legnagyobb tudományos eredménye lesz.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.