Állattenyésztés

Az állattenyésztési és takarmányozási kérdések az Unióban

Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában arra hívja fel a figyelmet, hogy az állatok takarmánybevitelének 86%-a emberi fogyasztásra nem alkalmas forrásokból származik. A haszonállatok takarmányozása céljából történő gabonatermesztés tehát nem konkurál a humán fogyasztásra szánt gabonafélék előállításával.

Forrás: pixino.com

A gabonafélék jelentős szerepet játszanak az állatok takarmányozásában, de a takarmányozásra használt gabonafélék többsége „takarmány minőségű gabona”, azaz nem azonos minőségű, mint az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek előállításához felhasznált gabonafélék. A haszonállatok takarmányozására felhasznált gabonafélék továbbá azokat a gabonaféléket is magukba foglalják, amelyeket ugyan humán élelmezési célra termesztettek, de azok végül nem rendelkeztek az elvárt élelmiszer-minőséggel, például a kenyérgyártáshoz szükséges fehérje- vagy gluténtartalommal.

Az élelmiszer-minőségű gabonafélék takarmányozási célú felhasználása tehát jellemzően olyan esetekben fordul elő, amikor a piacon olyan többlet keletkezik, amelyet nem szívnak fel az élelmiszerboltok, tehát még alacsonyabb áron sem vásárolják fel azt. Globális szinten az élelmiszer-termelő állatok takarmányának mindössze 13%-a alapul gabonaféléken, amelyek döntő hányadát a takarmányozási célra termesztett gabonaféle adják. Az EU-ban a gabonafélék aránya az állatok takarmányozásában 25%-ot tesz ki. E gabonafélék nagy része azonban humán fogyasztásra nem alkalmas, ami pedig humán fogyasztásra alkalmas gabonaféle, annak a legjelentősebb része pedig a korábban már említett piaci többlet, azaz az a rész, ami nem kerül felhasználásra a humánélelmezésben. Általánosságban véve az állatok takarmánybevitelének 86%-a emberi fogyasztásra nem alkalmas forrásokból származik, amelyek főleg cellulózban gazdag növényi anyagokból állnak.

A haszonállatok számos egyéb takarmányforrást is fogyasztanak, beleértve a füvet, az abraktakarmányt, a szénát és az élelmiszer-feldolgozásból származó melléktermékeket. A három fő takarmány-alapanyag a fűfélék, a levelek, továbbá az olyan növényi maradványok, mint például a szalma, a szármaradványok, a levelek vagy épp a cukornád leveles szára. Az állattenyésztési ágazat által jelenleg használt mezőgazdasági földterület nagysága 2,5 milliárd hektár, ami a világ mezőgazdasági területeinek körülbelül 50%-ának, és a teljes földterület körülbelül 20%-ának felel meg. Ezen területeknek a legnagyobb részét azonban a gyep (rét, legelő) teszi ki, közel 2 milliárd hektár területnagysággal.

Takarmányelőállításra szánt szántóterületek

Az állatok számára történő takarmányok előállítására használt teljes szántóterület nagysága körülbelül 0,55 milliárd hektár, ami a világ teljes szántóterületének 40%-át teszi ki. Ezen földterületek nagy részét a gabonafélék termesztésére használják és a megtermelt gabona kétharmadát a monogasztrikus állatok, mint például a sertés és a baromfifélék fogyasztják. Az állatállományok takarmányozásához az olajipari termékek előállítása során keletkező melléktermékeket, például az olajosmag pogácsákat, vagy gabonafélék betakarítása során keletkező szalmát is felhasználják, amely növényeket megközelítőleg 0,13 milliárd hektár nagyságú termőterületről takarítják be. Mindössze 0,06 milliárd hektár annak a területnek a nagysága, amelyen gabona- és pillangósnövény-termesztés folyik szilázs készítés céljából, valamint takarmányrépát állítanak előés amely területet humán fogyasztásra alkalmas termékek előállításához szükséges növények termesztésére is hatékonyan lehetne használni.

Röviden összefoglalva, a takarmányozási célra felhasználásra kerülő növények termesztésére és az emberi fogyasztásra szánt élelmiszer előállítására használt területek közötti földhasználati verseny korlátozott. Ez a verseny tovább csökkenthető a takarmányozási rendszerek körforgásosságának fokozásával, a takarmánynövények vagy a gabonafélék és más mezőgazdasági termékek feldolgozásából származó melléktermékek regionális felhasználásának optimalizálásával, valamint a keletkező biomassza élelmiszerré vagy bioenergiává való átalakításával. Mindazonáltal az EU jelenleg nem termel elegendő fehérjét az állatok szükségleteinek kielégítésére. Tehát ma ezt a hiányt a szója és a szójaszármazékok importjával kompenzálják.

Az EU-s önellátás a fehérjeforrások tekintetében

Az Európai Bizottság által 2022 novemberében közzétett, felülvizsgált EU takarmányfehérje-mérleg legfrissebb változata azt mutatja, hogy az EU önellátása valamennyi fehérjeforrás tekintetében az elmúlt három évben stabilan 77% körül alakult. Ennek ellenére az EU évente körülbelül 28 millió tonna szójalisztet importál. Ez a szám meglehetősen stabil volt az elmúlt 30 évben, az utóbbi években a melléktermékek nagyobb mértékű felhasználása miatt némileg csökkent. A szójababból készült termékek váltak világszerte a fehérjedús takarmány-alapanyagok elsődleges kereskedelmi forrásaivá, mércét szabva minden más növényi fehérjeforrás − főként más olajos magvakból, például repcéből és napraforgóból származó melléktermékek − számára.

A szójabab egyedülállóan magas pontszámot ér el számos kulcsfontosságú táplálkozási jellemző tekintetében, mint például az aminosavprofil, a fehérjekoncentráció, a tápanyagsűrűség, az emészthetőség és az ízletesség. Ezáltal kiváló minőségű fehérjeforrást jelent számos haszonállat takarmányának előállításához. Megfizethetősége, összetétele és teljes körű hozzáférhetősége miatt, beleértve az árfedezeti eszközök használatának lehetőségét is, mind a takarmány-előállítók, mint pedig a gazdálkodók számára első számú választássá válik.

A közösségen belüli növényi fehérjetermelés fellendítését célzó uniós kezdeményezés célja, hogy fokozza az EU önellátását azon fehérjében gazdag takarmány-alapanyagok vonatkozásában, amelyeket az EU-nak jelenleg importálnia kell. Ez az agronómiai vetésforgó szempontjából is üdvözlendő kezdeményezés. Mindazonáltal arra számítanak, hogy Európa még hosszú távon is függeni fog a szójaimporttól. Ezért fontos, hogy legyenek fenntartható beszerzési kezdeményezések a magánszektor számára, ilyen kezdeményezés például a FEFAC által kialakított szójabeszerzési irányelv.

agrotrend.hu / Magyar Állattenyésztők Szövetsége

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés