Napjainkban egyre gyakrabban fordul elő, hogy a hagyományos juttatások – mint az éves bónusz vagy az eseti prémiumok – mellett a társaságok a vállalati javadalmazási politika részeként értékpapírokhoz kapcsolódó juttatási programokat vezetnek be. Ezen programok lényege, hogy a munkavállalók saját munkáltatójuk vagy annak külföldi anyavállalata részvényeihez juthatnak hozzá. A külföldi anyavállalat által bevezetett program a vállalatcsoport javadalmazási politikáját is egységesebbé teheti globális szinten.
A részvényjuttatási programoknak számos előnye van. Egyrészt a munkavállalók motivációját és lojalitását növelheti, ha tulajdonossá válnak, másrészt az értékpapír programokon keresztül szerzett jövedelemre a hagyományos juttatásoknál kedvezőbb adózási szabályok vonatkoznak.
Ugyanakkor a programleírásokat és a részvételi feltételeket mindig nagy gonddal javasolt kialakítani. Itt rögzítik a részvényszerzés körülményeit, feltételeit. Hogy mely munkavállalók, mikor és milyen feltételekkel juthatnak részvényhez, illetve, hogy az értékpapírok után milyen jogosultságok – így például osztalék vagy szavazati jog – illetik meg őket. Vagy, hogy milyen feltételek mellett lehet az értékpapírokat eladni, visszaváltani. Ezek a körülmények mind hatással vannak a jövedelemszerzés időpontjára és arra, hogy a megszerzett jövedelem milyen jogcímen válik adókötelessé, milyen adó- és járulékterhek merülnek fel.
Fontos kiemelni, hogy az értékpapírok megszerzésekor a jövedelem adókötelezettségének jogcímét, az adó, az adóelőleg megállapítását, megfizetését, bevallását, az adatszolgáltatást a magánszemély és az értékpapírt juttató társaság között fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani. Ennek azért van jelentősége, mert a munkavállaló akkor is szerezhet munkaviszonyos jövedelmet, ha nem a magyar munkáltatója, hanem a külföldi anyacég által szervezett részvényjuttatási programban vesz részt. Erre ugyanis a magyar társasággal fennálló munkaviszonya alapján van lehetősége, így ez lesz a figyelembe veendő jogviszony.
Ugyanakkor a már megszerzett részvények után járó osztalékra, vagy a részvények eladása révén szerzett jövedelemre már az egyes külön adózó jövedelmekre vonatkozó adó- és járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni. Ezen jövedelmek közterhei alacsonyabbak a munkaviszonyból származó jövedelemhez viszonyítva, hiszen a társadalombiztosítási járulékok helyett az alacsonyabb mértékű szociális hozzájárulási fizetési kötelezettség merül fel és az is csak egy felső határig.
A leggyakrabban előforduló részvényjuttatási programok keretében a munkavállalók ingyen, vagy kedvezményes árfolyamon juthatnak az értékpapírokhoz, vagy a tényleges piaci árfolyamon megvásárolt részvények után további ingyen részvényeket kaphatnak. Bizonyos programokban a részvényszerzés egy jövőbeni, előre meghatározott időpontban következik be, mely a munkában eltöltött időhöz, a cég iránti lojalitáshoz köthető. Más programok a részvények tényleges megszerzését bizonyos jövőbeli teljesítmény feltételekhez kötik.
Szintén hatással van az adó- és járulékterhek mértékére, hogy a részvényszerzéssel kapcsolatban felmerülnek-e költségek a magánszemélynél, és ha igen, milyen típusú költségek. Bizonyos feltételek teljesülése esetén ezek levonhatóak a megszerzett bevételből így csökkentve az adóalapot és ezáltal a közterhek mértékét.
Nagyobb, elsősorban tőzsdén jegyzett vállalkozásoknál érdemes megfontolni a Munkavállalói Résztulajdonosi Program bevezetését. Itt azonban mindenképpen javasolt az jogszabályi előírások részletes ismerete, mert jelentős költséggel, adatszolgáltatási és adminisztrációs teherrel járhat egy ilyen program létrehozása, fenntartása.
A vállalkozás és a munkavállalók érdekeinek leginkább megfelelő értékpapír alapú javadalmazási politika kialakítása nagyban hozzájárulhat a kimagasló és lojális munkaerő hosszú távú megtartásához, a vállalkozás eredményességének növeléséhez.