Egyre több pénzt keresnek a külföldön dolgozó magyarok
Tíz év alatt több mint két és félszeresére, 197-ről 522 millió euróra nőttek a külföldről Magyarországra történő hazautalások. Az EU-ból 460,8 millió euró érkezett 2022-ben Magyarországra, ebből több mint 200 millió euró Németországból. (Ezzel kapcsolatban lásd a frissítést a cikk végén.)
Az uniós módszertan szerint a személyes utalások a rezidens, azaz legalább egy éve adott országban tartózkodók nem rezidens (magyar) háztartás részére történő utalásait tartalmazzák, aminek nagy részét a munkajövedelmük adja.
A 2012-2022 közötti 10 évben egy fontosabb helycsere történt, Ausztria megelőzte az Egyesült Királyságot, főként a Brexit miatt.
A hazautalások stabilabb külső finanszírozási forrást jelenthetnek egy gazdaság számára, és befolyásolhatják a gazdasági növekedést, ugyanakkor nagyságuk a gazdaság fejlettségével párhuzamosan csökken.
Frissítés: Oblath Gábor közgazdász cikkünk megjelenése után arra hívta fel figyelmünket, hogy az Eurostat adatai nem a hazautalásokat, hanem nagyjából a külföldön megkeresett szuperbruttó munkajövedelmeket mutatják, amelyekből nem tudni, hogy mennyi a nettó, azt pedig különösen nem, hogy ebből mennyit utalnak haza. A cikk címét ennek nyomán módosítottuk, a hibáért elnézést kérünk.
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.