Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre

A szerző a Green Policy Center zöld szakmai műhely társalapítója és szenior klímapolitikai tanácsadója. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.

A nemrég zárult koppenhágai miniszteri csúcsra készülve az európai külügyminiszterek elfogadták az EU nemzetközi klímadiplomáciáját meghatározó zöld diplomáciáról szóló következtetéseit, amellyel az a célja, hogy előrevigye a tavalyi dubaji klímacsúcson elfogadott nemzetközi vállalásokat. Miért fontos a klímaváltozás elleni fellépésben a zöld diplomácia, és elegendők lesznek-e az EU által azonosított intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?

A zöld diplomácia alatt alapvetően azt az uniós tevékenységet értjük, amikor az Európai Unió és tagállamai az Európai Külügyi Szolgálaton (az EU diplomáciai testülete), valamint a nemzeti nagykövetségeken keresztül, illetve a különféle nemzetközi egyeztetésein a globális klímavédelemmel kapcsolatos elképzeléseit igyekszik harmadik országoknál érvényre juttatni. Erre a lobbitevékenységre alapvetően azért van szükség, mivel a klímaváltozás globális kihívás, amire csak nemzetközi összefogásban lehet hathatós választ adni. Az EU és tagállamai a globális kibocsátások csak egy részéért felelősek, tehát más nagy kibocsátók cselekvésére is szükség van a klímaváltozás megállításához.

Bár az EU és tagállamai komoly célokat fogadtak el, és egyre több klímavédelmi jogszabályt és intézkedést foganatosítanak, ha azt nézzük, hogyan állunk globális szinten a klímaváltozás elleni fellépésben, láthatjuk, hogy van még bőven teendőnk. Ezért is fontos, hogy más országokat is rávegyünk komolyabb intézkedések bevezetésére.

A zöld diplomáciának a klímavédelmi ambíció növelésén túl más előnyei is vannak, az ilyen egyeztetések során a zöld átálláshoz szükséges technológiai megoldások, beruházások is szóba kerülnek. Ilyenkor tudják a zöld diplomáciát aktívan művelő államok helyzetbe hozni a saját cégeiket, megoldásaikat. Ezért nemcsak környezetvédelmi, de gazdaságfejlesztési szempontból is előnyös lenne aktívabban részt vennie hazánknak is az ilyen jellegű diplomáciai munkában, és jobban kihasználnia a diplomáciai kapcsolatait vagy az utazó klímapolitikai nagykövetét.

Klímacsúcs után és előtt

Az EU tagállami Külügyminiszterek Tanácsa március 18-án jóváhagyta a zöld diplomáciáról szóló következtetéseit, amelyek megerősítik az EU elkötelezettségét a méltányos és inkluzív zöld átmenet előmozdítása, valamint az e tekintetben vállalt globális kötelezettségvállalások végrehajtásának támogatása mellett, szoros együttműködésben a partnerországokkal.

A zöld diplomáciáról szóló tanácsi következtetések az EU első nyilvános nyilatkozata a tavalyi klímacsúcsot követően, amely fontos pillanat a Dubajban elfogadott konszenzus globális értelmezésének megalapozásához. Az európai hozzájárulás a COP28 klímakonferencia sikeréhez jelentős volt: az EU szorgalmazta a fosszilis tüzelőanyagok korszakának lezárását, a szélesebb körű pénzügyi reform globális menetrendjének létrehozását, és a veszteségek és károk rendezéséhez szükséges pénzügyi alap létrehozását, amely fontos szerepet játszik a fejlett és fejlődő országok közötti bizalom erősítésében.

A zöld diplomácia következtetések pont időben érkeztek a múlt hét előtti koppenhágai klímaminiszteri csúcs előtt, ahol a tavalyi dubaji klímacsúcs óta először ültek össze az országok képviselői, köztük majdnem 40 miniszter is. Ez az esemény ezen felül azért is fontos, mivel első alkalommal ült össze a COP28, COP29 és COP30 (az Egyesült Arab Emírségek, Azerbajdzsán és Brazília) klímakonferenciák elnökségeit tömörítő trió. A trió itt mutatta be a 2025-ös brazíliai klímakonferenciáig tartó vízióját is, amelyet az uniós klímadiplomáciai állásfoglalás igyekezett befolyásolni.

Ezen felül idén sok jelentős választásra is sor kerül, ezért fontos egy erős és megbízható uniós globális agenda kialakítása és kommunikálása. Végül kiemelkedően fontos a 2025-ös brazíliai klímakonferencia előkészítése érdekében is, mivel addig kell majd a világ országainak bemutatniuk a felülvizsgált nemzetileg meghatározott hozzájárulásaikat, így a nemzetközi uniós célok bemutatása ennek a folyamatnak is keretet adhat. Ehhez képest mik szerepelnek a következtetésekben?

A főbb tételek

A zöld diplomáciáról szóló uniós következtetések meghatározzák az EU vezető szerepének területeit, nevezetesen a COP28 kötelezettségvállalását a globális megújulóenergia-kapacitás megháromszorozására, az energiahatékonyság növelésének globális ütemének megduplázására és a „fosszilis tüzelőanyagokról való átállásra”.

Az EU elkötelezte magát egy, a 2030-as évekre teljesen vagy túlnyomórészt szén-dioxid-mentesített globális energiarendszer létrehozásának támogatása mellett, összhangba hozva ambícióit a G7-ek kötelezettségvállalásaival. Ehhez azonban fontos lépés lenne az EU és tagállamai részéről az idei, azerbajdzsáni COP29 klímakonferenciáig megállapodniuk a közös nemzetileg meghatározott hozzájárulás 2030 utáni időszakra vonatkozó felülvizsgálatáról, ezzel is irányt mutatva a világ többi nagy kibocsátójának.

Az Európai Tanács energiabiztonsági megközelítése azonban továbbra is egyoldalú, a fosszilis tüzelőanyag-ellátás biztonsága és diverzifikációja dominál. Hiányzik a rendszerszemléletű gondolkodás a keresletcsökkentés, az energiarendszerek ellenálló képessége és a stratégiai szövetségek vagy a nagy fogyasztó országok szerepét illetően. Noha a következtetések azt mutatják, hogy az EU nekilátott fontolóra venni, hogyan lehet támogatni a fosszilis tüzelőanyag-termelő partnerországainak méltányos és zöld átmenetét, egy konkrét cselekvési terv bemutatása ezen a téren még várat magára.

Mire elég?

A zöld diplomácia fokozhatja az EU globális gazdasági ellenálló képességét, javíthatja versenyképességét a zöldgazdaságban, és erősítheti kapcsolatát a kulcsfontosságú feltörekvő gazdaságokkal. Az EU ezért helyesen teszi, hogy fokozza a többi nagy kibocsátó országra nehezedő nyomást, annak érdekében, hogy a következő 12 hónapban ambiciózus új kibocsátáscsökkentési tervekkel álljanak elő.

Az EU és tagállamai azonban még nem kötelezték el magukat teljes mértékben amellett, hogy vezessék ezt a globális erőfeszítést azáltal, hogy idén bejelentik saját, 2030 utáni időszakra vonatkozó nemzetközi éghajlati céljaikat.

Ez aláássa az EU vezető szerepét a nemzetközi klímapolitika terén.

Ennek az uniós folyamatnak a támogatásában komoly szerepe lesz az EU soros elnökségét idén júliustól ellátó Magyarországnak is, ahogy erről már korábban is írtunk. Amennyiben sikerül egyezségre jutni az EU új 2040-es klímacéljairól, úgy ez megnyithatja az utat az EU közös, 2030 utáni időszakra vonatkozó nemzetileg meghatározott hozzájárulásának elfogadásához, az EU-ba vetett bizalmat erősítendő.

Miközben az EU továbbra is egyértelmű jelzéseket küld a globális zöld átállási célok támogatására a zöld diplomáciai következtetéseiben, nem kommunikálja egyértelműen saját hozzájárulását ehhez a globális átálláshoz. Az EU és tagállamai részéről hatásosabb lenne, ha meghatározná szerepét a globális zöld átállás előmozdításában. Ilyen üzenetekre lenne szükség különös tekintettel a fosszilis tüzelőanyag-termelő partnereinek irányába, a feltörekvő piacok és a fejlődő gazdaságok részére.

Ráadásul amíg a zöld diplomáciai egyeztetések és a szabadkereskedelmi megállapodások nincsenek összehangolva, az előbbiek korlátozott eredményeket tudnak elérni. A zöld diplomácia alapvetően önmagában egy „puha” eszköz, miközben a nemzetközi kereskedelemnek nagy a környezeti lábnyoma, így fontos lenne a kettőt jobban közelíteni egymáshoz.

Összességében a zöld diplomáciai következtetések jó irányt jelölnek ki az EU-nak és tagállamainak, illetve a globális közösségnek a nemzetközi klímavédelmi törekvések felfuttatására a következő két évre, azonban fontos lenne további konkrétumokat és intézkedéseket bemutatni, direkt üzeneteket megfogalmazni a partnerek felé és új együttműködéseket elindítani, illetve a szabadkereskedelmi egyeztetésekkel is jobban összehangolni az abban foglaltakat. Ezeket a lépéseket az idei európai parlamenti választások is megnehezíthetik, azonban az új Európai Bizottságnak prioritásként kell őket kezelnie, amennyiben az EU meg szeretné őrizni vezető szerepét a nemzetközi klímatárgyalások során.