A románok ötöde, a horvátok és a bolgárok negyede él külföldön
Az ENSZ adatai szerint 714 ezer magyar élt külföldön 2020-ban. Ezzel Magyarország mérsékelt kivándorló országnak számít: a külföldön élő magyar népesség aránya 7,3 százalék – írja a jegybank a legújabb Versenyképességi jelentésben.
Ez a legalacsonyabb a kelet-közép-európai térségben, és jelentősen elmarad a 11,8 százalékos uniós átlagtól.
2019 és 2021 között a Magyarországon született magyarok visszavándorlása mintegy 2 ezerrel meghaladta a kivándorlókét, azonban 2022-ben közel 5 ezerrel többen vándoroltak ki, mint ahányan visszatértek.
Horvátországból vándoroltak ki a legtöbben, 2020-ban minden ötödik horvát élt életvitelszerűen külföldön, és Bulgáriában is hasonló volt az arány. A legkevesebben Spanyolországot, Franciaországot és Svédországot hagyták el.
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.