Egyre összetettebb problémát jeleznek a magyarországi munkaerőköltség, bér és árfolyam adatok
Románia után Magyarországon nőtt leginkább a munkaerő költsége 2023 utolsó negyedévében az Eurostat friss adatai szerint.
Miért fontos ez? Az elég erősen két részre oszló, duális magyar gazdaságnak a jellemzően külföldi kézben lévő és exportra termelő multik adják az egyik lábát, és náluk (több más mellett) fontos elem a munkaerő költsége a beruházási döntéseknél.
Számokban: 2023 negyedik negyedévében az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest Romániában 16,9, Magyarországon 16,3, Horvátországban pedig 16 százalékkal nőtt a munkaerő egy órára vetített költsége, ez az uniós rangsor teteje. A lista élén csak kelet-európai országok vannak, az első nyugatinak számító ország a 11-ik helyen álló Ausztria 7,7 százalékkal, a leghátrébb sorolt, kivételnek tekinthető keleti ország pedig Csehország, amely a 17-ik helyen áll 5,2 százalékkal.
- Ezek az adatok csak a növekedés mértékét jelzik, a keleti tagállamokban jóval alacsonyabb szintről mértek nagyobb emelkedést, mint az eleve magas munkaerő költséggel jellemezhető nyugatiakban.
Tágabb kontextus: Amint azt korábban bemutattuk, Magyarországon a bruttó átlagkereset euróban számolva 18 hónap alatt 27,5 százalékkal, a nettó medián bér pedig 34,2 százalékkal emelkedett. Ez jórészt annak a következménye, hogy a magas infláció és az általános munkaerőhiány miatt a béreket emelni kell, a forint árfolyama viszont 2022 vége óta stabilizálódott, vagyis a forintban adott béremelés euróban sem inflálódott el.
- Korábban ez nem így volt, vagyis a külföldön (nem forintért) értékesítő cégeket nem nagyon terhelte meg az emelkedés. A jegybank most kamatcsökkentési ciklusban van, és ez folyamatosan gyengítheti a forintot, ami ismét enyhítheti ezt a feszültséget (de persze más problémákhoz vezethet).
Felülnézet: Mivel a régióban Csehország kivételével mindenhol dinamikus költségemelkedés van, az ország regionális versenyképességét ez a kiugró érték egyelőre nem rontja érdemben.
Alulnézet: a multinacionális vállalatoknál jelenleg is nagy bérfeszültség jelei látszanak. Bár általában véve ma is inkább munkaerőhiány van, az állások iránti aktivitás az utóbbi időben ennek ellenére is megnőtt, mert a dolgozók sokszor úgy próbálnak fizetésemelést elérni, hogy átszerződnének egy másik vállalathoz (jellemzően nem munkanélküliek jelentkeznek az álláshirdetésekre). Emellett az erősebb szakszervezeti beágyazottsággal rendelkező multikál nagy a helyi mozgolódás is, a kecskeméti Mercedes gyárban nemrég tartottak figyelmeztető sztrájkot, de az Audiban is hetek óta tartanak a béremelési egyeztetések.
A béreket stabil forint árfolyam mellett csak akkor lehet érdemben emelni, ha az adott vállalat termelékenysége nő. Egy multinacionális cégnek, amely külföldön értékesít és így a bevétele nem forintban, hanem például euróban vagy dollárban keletkezik, ebben a valutában számolva is nagyobb értéket kell előállítania Magyarországon, hogy azért euróban számolva is nagyobb bért tudjon adni.
Adat
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Fontos
Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
