Lakhatási támogatással és munkásszállókkal próbálja enyhíteni a munkaerőhiányt a kormány
A lakhatás elérhetőségének és megfizethetőségének javításával próbálja enyhíteni a munkaerőhiányt a kormány több, az elmúlt időszakban bejelentett intézkedés alapján.
Mi történt? Lakhatási támogatás bevezetését tervezi a kormányzat a munkaerőpiaci mobilitás fokozása érdekében – jelentette be Nagy Márton a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) munkaerőpiaci konferenciáján szerdán a Portfolio.hu cikke szerint.
- A legnagyobb munkaerőtartalékok a nemzetgazdasági miniszter szerint most a Dél-Dunántúlon és Észak- Magyarországon találhatóak, a tartalék felszívásának egyik módja pedig a mobilitás növelése.
- Azoknak, akik egy állás miatt költöznek egy városba, a munkáltató adókedvezményekért cserébe adhatna bérleti díjra vagy hiteltörlesztésre is felhasználható támogatást.
Előzmények: a kormány decemberben jelentette be, hogy a következő négy évben összesen 20 milliárd forint felhasználásával 25-30 újabb munkásszállás építése indulhat el, aminek a célja a munkaerőhiány csökkentése.
- A munkásszállásokon legalább 50 százalékban magyar munkaerőt kell elszállásolni, ami a kormány reményei szerint szintén elősegítheti az országon belüli mobilitás növelését.
Felülnézet: Orbán Viktor márciusban beszélt arról, hogy a következő egy-két évben 500 ezer új munkavállalóra van szükség itthon, és ezt az 500 ezer új munkahelyet elsődlegesen „belső tartalékokból” tervezik betölteni.
- Itthon még legalább 300 ezer ember bevonható a munka világába, mondta Orbán a februári évértékelőjében. Közülük a kormány becslései alapján 40 ezren tudnának rövid időn belül elhelyezkedni kis segítséggel.
Igen, de: a közoktatás és a felnőttoktatás hiányosságai, a fogyatékosokat és romákat érintő diszkrimináció és a megfelelő tömegközlekedési lehetőség hiánya mellett a munkahelyhez közeli megfizethető lakhatás elérhetetlensége is korlátozza a munkaerőtartalék aktivizálását.
Tágabb kontextus: a Trenkwalder 2023-as Mobilitási Indexe szerint a munkavállalók 46 százaléka lett volna hajlandó a lakóhelyéről elköltözni főként karrierszempontok alapján. Ez 11 százalékponttal magasabb a 2021-es 35 százalékos értéknél.
Alulnézet: a Magyarországon belüli toborzásnak jelentős korlátokat szab a lakhatási költségek emelkedése a nagy ipari központokban és környékükön.
- Az észak-alföldi régió megyeszékhelyeiben (Szolnok, Debrecen, Nyíregyháza) 2015 és 2020 között például a használt lakások árai 90 százalékkal emelkedtek.
- Eközben a járműipari munkabérek csak 74 százalékkal nőttek Czirfusz Márton „A lakhatás és a debreceni átalakuló munkapiac” című tanulmánya szerint.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
