Sokat költött gazdasági terjeszkedésre a kormány, aztán jött az energiaválság
Erősen hatott az elmúlt évek energiaválsága a magyar költségvetésre uniós összehasonlításban az Eurostat friss számításai szerint: Magyarországhoz képest csak a fosszilis energiahordozóknak és az orosz gázimportnak szintén erősen kitett Görögországban ugrott meg jobban az energiával és üzemanyagokkal kapcsolatos kormányzati ráfordítások mértéke a GDP arányában 2020 és 2022 között.
A magyar kormány költései azonban már korábban is viszonylag sajátosan alakultak a többi uniós országban tapasztaltakhoz képest: a gazdasági ügyekre – ide sorolandók a munkaügyektől kezdve az egyes iparágak igazgatásán és fejlesztésén keresztül az energiával és üzemanyagokkal kapcsolatos fentebb említett ráfordítások is – 2022-ben a GDP 10,5 százalékának megfelelő értékű összeg jutott Magyarország költségvetéséből. Ehhez hasonlóan magas arány e kategóriát illetően egyetlen másik tagállamban sem mutatkozott két éve, és Magyarországon sem fordult elő korábban.
A legtöbb költségvetési kiadás az uniós országokban – közöttük Magyarországon is – a szociális védelmi háló fenntartásával kapcsolatos. Igaz, az Európai Unióban a többek között a nyugdíjakat, a családtámogatásokat és a betegségek, illetve a munkanélküliség okán folyósított ellátásokat is magába foglaló kategóriára jellemzően jóval nagyobbak a GDP-arányos ráfordítások. Ezt követi jellemzően az egészségügy az Európai Unióban, ám Magyarországon az említett ágazat a költések sorrendje alapján csak az ötödik legfontosabb kormányzati szektornak mutatkozik.
A magyar kiadási struktúrában viszonylag nagy súlyt kapva előrébb helyezkednek el az általános közösségi szolgáltatások, aminek jelentősége még tovább emelkedhetett tavaly, ugyanis a növekvő kamatkiadások is ebbe a kategóriába esnek. Az államadóssággal kapcsolatos költések ráadásul már 2022-ben is jelentősek voltak Magyarországon, az uniós tagállamok közül csak Olaszországban (illetve a társult Izlandon) fordítanak többet a kormányzati hitelekkel kapcsolatos kamatokra és költségekre a GDP arányában.
Adat
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Fontos
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
