Kevés téma húzza fel annyira sok ember vérnyomását, mint a rovarfehérje. A végletek hamar előkerülnek, ami az egyiknek az ördögi Nyugat által ránk kényszerített kukaczabálás, ami már középtávon is a nemzethalált vetíti előre, az a másiknak az egyetlen megoldás, hogy megmentsük a bolygót a szarvasmarhák mindent elpusztító bélgázaitól.
Budapest határában, Ferihegytől nem messze, az M4-es autópálya és az M0-ás körgyűrű találkozásánál épül az Aerozone (hivatalos nevén VGP Park Budapest Aerozone) ipari park. A már megépült óriási csarnokok és a frissen aszfaltozott utak között még az építkezés földhányásai láthatók, az egyik csarnoknál azonban már készülnek egy üzem összeszerelésére: itt bővül az Agroloop, a takarmánycélú rovarfehérjét ipari méretben előállító cég.
Nem emberi fogyasztásra
Kezdjük a legfontosabbal: az Agroloop nem emberi fogyasztásra szánt rovarfehérjét állít elő. „Azért is csináljuk, hogy ne is kelljen rovarokat ennünk” – mondja Percze Rajmond ügyvezető, utalva arra, hogy a világ húsfogyasztási igényeinek kielégítéséhez szükség van takarmányra is. A takarmányt elő kell állítani, a bevett megoldások viszont nagy környezeti terheléssel járnak.
A korábban az egyik Big4 tanácsadó cég vállalatértékelési részlegén dolgozó szakember akkor került kapcsolatba a mezőgazdasággal, amikor egy zöldmezős beruházást kellett előkészítenie egy illóolajokat gyártó cégnek, ahol fontos szempontként jelent meg a fenntarthatóság. Ennek kapcsán kiutazott egy konferenciára Hollandiába, ahol végigült egy panelt, ami a rovarfehérjében rejlő lehetőségeket taglalta. „Behoztak az előadásra néhány gyümölcsöt, amit odaadtak fekete katonalégy lárváknak.
A harmincperces prezentáció végére a gyümölcsökből nem maradt semmi"
– idézi fel Percze. Élelmiszeripari melléktermékeken is elélő, minimális vízigényű és közvetett károsanyag-kibocsátású, kis helyen is ezrével tartható, önjáró biokonverzióra képes organizmusokról van szó, amelyekből minőségi takarmány-alapanyag készülhet.
Az előadás akkora hatással volt rá, hogy egyből arra gondolt, céget is lehetne belőle építeni. Akkor a piac a mostaninál is ritkásabb volt. „Magyarország környékén nem igazán foglalkozott még ezzel senki, volt egy nagy holland és egy nagy dél-afrikai cég – de ebben ki is merült a versenytárselemzés”.
A projekt megvalósításához viszont szüksége volt nemcsak pénzre, hanem szakértelemre is. Internetes kereséssel talált rá egy Agroloop nevű holland cégre, ahonnan az e-mailjére a cég alapítója válaszolt. Az aláírásban meglepő módon egy magyar név szerepelt: Nagy István Sándor. Percze vázolta neki a terveit, Nagy pedig látott benne potenciált. 2020-ban ők ketten, Lipták Marcell automatizálási szakértővel kiegészülve alapították meg az Agroloop Hungary Kft.-t.
Perczének kapóra jött az illóolajos cégnél szerzett tudása. „Az egyik legnagyobb nehézség a mezőgazdasági vállalkozásokban, hogy ez nem egy Excel-alapú világ, ahonnan csak kihúzunk meg beillesztünk sorokat. Annyi egyéb tényező játszik közre, legyen szó hőmérsékletről, csapadékról, bármilyen betegségről, hogy nehéz benne előre tervezni.”
A feldolgozott rovarokból készült fehérjepor. Kép: Agroloop
A fekete katonalégy jó mindhalálig
A fekete katonalégy lárvája fehérjében gazdag, miközben remek zsírsav-összetételű, olajtartalma sem elhanyagolható. A legyek lárvái jó takarítók: lényegében bármit megesznek, ami organikusan lebomló, ugyanakkor fontos jogszabályi feltétel, hogy a tápjukban felhasznált melléktermékek mindegyike rendelkezzen takarmányengedéllyel.
A petékből kikelő lárvák testtömegük sokszorosát képesek befalni, miközben életciklusuk közel 50 százalékkal rövidebb, mint egy átlagos rovaré. A lárvaállapotuk során képesek csak enni, léggyé alakulásukat követően már csak nedveket szívogatnak, nincs szájuk.
A háziléggyel szemben betegséget nem terjesztenek, légyként pedig csak a peterakásig maradnak életben, utána elpusztulnak.
Az elmélet tehát jól működik, ám azok, akik emlékeznek a kilencvenes évek eleji biogiliszta-őrületre, joggal ráncolhatják a homlokukat. A biogilisztázásra rengetegen ráfáztak, mert jó ötletnek tűnt a giliszták által feljavított talaj értékesítése, csakhogy hirtelen százával jelentek meg gilisztafarmerek az országban, a nagy pénz ígérete pedig sok esetben komoly bankhitel hátán utazott. A gyorsan telítődő piac aztán összeomlott, és a vágyott milliók helyett csak a combos kamatokkal ketyegő hitelek maradtak.
Percze szerint az Agroloop egyik nagy előnye, hogy ők ipari méretben gondolkoznak. „Nagyon sokat számít, hogy kontrollált környezetben, a legideálisabb hőmérsékletet és páratartalmat, valamint a legjobb tápanyagforrást tudjuk biztosítani nekik.” A végtermék, a feldolgozott lárva alkalmas a mezőgazdasági takarmányok és a kisállateledelek feljavítására. „Az így előállított tápok hipoallergének, ami a kisállatok számára ideális. A baromfiknak, halaknak és egyéb haszonállatoknak hagyományosan is az étrendjét képezik a lárvák, a magas fehérjetartalma miatt pedig például a növendékmalacok számára is kiváló.”
Az Aerozone-beli csarnokuk méretei impozánsak, ottjártunkkor az első gépek egyike, egy gigantikus kazán még fóliába csomagolva pihent a falnál. „Az idei negyedik negyedévében tervezzük az indulást, év végéig kifut a próbaüzem és a gépek összehangolása” – mondja Percze. A beruházáshoz komoly, több milliárdos tőkebevonás kellett. (A cégnek van egy pilot projektje is, ugyanakkor korai fázisban lévő vállalatként az eredményeit még nem érdemes elemezni.)
A befektetők között piaci szereplők, például a hazai kraftsör-ipar felfuttatásában fontos szerepet játszó Eprolius is megtalálható, de az Áder János volt köztársasági elnökhöz kötődő Kék Bolygó Alapkezelő, illetve a Mol-vezér Hernádi Zsolt érdekeltségi körébe tartozó Gran Private Equity is megjelent.
„Sehová nem volt bejárásunk, nem a hátsó ajtón surrantunk be” – mondja Percze a befektetői körről. Az összes befektetés összege már meghaladja a hétmilliárd forintot, de pontos összeget nem árult el. „Ez most már egy egyirányú jegy, innen nincs visszaút” – teszi hozzá az alapító. Ugyanakkor a jövő nem tűnik bizonytalannak: a magyar tulajdonú takarmánygyártó vállalat, az UBM már most lekötötte 2027-ig a termelési kapacitás jelentős részét.
Vállalat
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
