Az AFR 2.0 intézkedéscsomag hatása az azonnali fizetés terén minden pénzügyi szolgáltató számára igazodási pont. Az AFR 2.0 számos újítást hoz, elősegítve a digitális fizetések elterjedését, miközben a piaci szereplők is aktívan reagálnak az új lehetőségekre. Dr. Selmeczi-Kovács Zsoltot, a GIRO vezérigazgatóját kérdeztük a folyamatban lévő fejlesztésekről és a (közel)jövő kihívásairól.

Idén lépett hatályba az AFR 2.0 intézkedéscsomag egy része, amelynek egyik eleme volt, hogy 2023. szeptember 1-től az egyedi belföldi átutalások értékhatára 10 millió forintról 20 millió forintra emelkedett.

Az elmúlt három hónap adatai alapján hogyan értékelitek ennek az intézkedésnek a hatását az azonnali fizetésben? Az egyedi belföldi átutalások hány %-át teszik ki a 10 millió forint feletti tranzakciók?

Dr. Selmeczi-Kovács Zsolt: A kérdés megválaszolása előtt fontosnak tartom megjegyezni, hogy a BKR a kis értékű tranzakciók elszámolási platformja, ahol az egyedi átutalások 95%-a az 1 millió forint alatti értéksávba tartozik. A jogszabály változás előtt a 10-20 millió forint közötti értéksávba tartozó tranzakciók összforgalmon belüli súlya mindössze 0,3% körül volt, ami átlagosan 67 ezer tételt jelent havonta.

A változás nagyságát tehát ezen alacsony arányhoz képest kell és szabad csak viszonyítani. A szeptember-november havi forgalmat vizsgálva a 10-20 millió forint közötti értéksáv súlya 0,33%-ra emelkedett, átlagosan 75 ezer tranzakció mellett. A BKR egészét nézve a változás marginális, értéksávon belül azonban mégis jelentősnek tekinthető.

Az azonnali platform forgalmán belül az új értéksáv bevezetése már az első hónaptól kezdve érzékelhető változást hozott. Szeptembertől kezdve az azonnali átutalások 0,2%-a tartozik a 10-20 millió közötti értéksávba, ami hozzávetőlegesen havi 30 ezer darab tranzakciót jelent. Ebből látható, hogy a 10 millió forint feletti forgalomnak kevesebb, mint a fele terelődött át a jogszabályi változásból eredően az azonnali platformba.

Az elszámolt tranzakciók értékét vizsgálva már egy jóval nagyobb, 4%-os részarányról beszélhetünk, ami a kis értékű, de nagy számosságú elszámolási rendszerek sajátosságainak a következménye.

További érdekesség, hogy az értéksáv részaránya a hétvégi forgalomban nagyságrendileg kisebb, mint hét közben, amely mögött az áll, hogy hétvégén a lakosság, hét közben pedig a nagyobb összegű átutalásokat kezdeményező vállalatok részesednek jóval nagyobb arányban a forgalomból.

Az AFR 2.0 intézkedéscsomag kötelező fizetési kérelemre vonatkozó része 2024. áprilistól, illetve a mobilbanki alkalmazásokban az új QR kód szabvány olvasási képesség 2024. szeptembertől lesz kötelező a bankoknak. Hogy látjátok, hogyan haladnak a bankok a felkészülésben?

Dr. Selmeczi-Kovács Zsolt: A határidő módosításra azért volt szükség, hogy a bankok megfelelően kiteszteljék az új fizetési módot.

A bankok felkészültségi szintje különböző, miként az normálisnak tekinthető egy ennyire heterogén közösségben. Nyilvánvalóan eltérő a fejlesztés dinamikája egy hazai vagy akár nemzetközi háttérrel is rendelkező nagybank esetében, mint egy kisebbnek tekinthető, speciális ügyfélkörre szakosodott banknál.

Rendszeres egyeztetéseket folytatunk a bankokkal, és azt látjuk, a jogszabályban elvárt feladatok teljesítése megfelelő ütemben és magas színvonalon történik. Mindez nagy örömmel tölt el minket is, ugyanis a végfelhasználók is ügyfélbarát, alaposan letesztelt megoldásokkal találkozhatnak majd már az első pillanattól kezdve.

Milyen áttörésre számítasz 2024-ben az azonnali fizetés terén az AFR 2.0 intézkedéscsomagnak köszönhetően?

Dr. Selmeczi-Kovács Zsolt: Mi is üdvözöltük az AFR 2.0 intézkedéscsomagot, ugyanis azt látjuk, hogy teljes banki összefogás mentén léphetünk előre a bankszámla alapú elektronikus fizetések terén. Az intézkedéscsomagnak számos olyan eleme van, amely garanciát ad arra, hogy idővel megtörténjenek a várva várt áttörések.

A már bevezetett limitemelés egyszerűbbé és gyorsabbá teszi a nagyobb összegű tranzakciókat, mint amilyenek a gépjármű vásárlások vagy a lakásvásárlások egyes részleteinek a kiegyenlítése is.

Az egységes adatbeviteli megoldások (QR-kód, NFC, deeplink), röviden EAM (egységes adatbeviteli mód) használata valós alternatívája lesz a készpénzes vásárlásoknak, gyakorlatilag minden fizetési helyzetben megoldást fog jelenteni legyen az a fizikai (bolti, szolgáltatói, kiskereskedelmi vásárlásaink során) vagy az online (pl. webshop, online vásárlások) térben.

Emellett pedig a fizetési kérelem szolgáltatás használatának a kötelezővé tételével megjelenhet egy igazán jó ügyfélélményt biztosító fizetési mód a számlafizetések esetében is.

Rövid-középtávon pedig várhatóan minden átutalás átterelődik majd az azonnali platformra, így az is jelentős változásokat fog indukálni. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy 2024-ben nagy áttörés nem várható. Az AFR 2.0-val stabil alapot képezünk, amely néhány éven belül képes lesz a valódi átütő sikerekre.

Várható-e, hogy 2024-től a közműszolgáltatók a „sárga csekk” mellett/helyett fizetési kérelem formájában fogják megküldeni az erre igényt tartó ügyfeleknek?

Dr. Selmeczi-Kovács Zsolt: Eddig azt tapasztaltuk, hogy a piacon mindenki a másik félre várt a fizetési kérelmek kapcsán: a közműszolgáltatók arra, hogy minden ügyfelük címezhető legyen, a pénzügyi szolgáltatók pedig arra, hogy a vállalatok elkezdjék használni ezt a fizetési lehetőséget is.

Ezt a gordiuszi csomót vágta át a jogalkotó azzal, hogy az AFR 2.0 csomag részeként minden hazai számlaszámnak címezhetővé kell válni fizetési kérelemmel, vagyis minden banknak kötelező lesz a csatlakozás a fizető fél oldalon. Ez világosabb helyzetet fog eredményezni, bátrabban használhatja minden közműcég, és persze bármilyen más vállalat is az ügyfeleik fizettetésére. Rövidebben, igen áttörést remélünk ettől.

Milyen további jelentősebb felhasználási eset megjelenésére számítotok jövőre? Várható-e például a NAV, a Diákhitel Zrt., a MÁK, vagy egyéb szereplők fizetési kérelmen keresztül teszik egyszerűbbé a pénzbeszedést?

Dr. Selmeczi-Kovács Zsolt: Az említett példák mind kiválóak, ugyanakkor véleményünk szerint kis túlzással nincs olyan fizetési helyzet, amire a fizetési kérelem, valamint emellett az újonnan nyújtandó egységes adatbeviteli megoldással kezdeményezett azonnali fizetések lehetősége ne kínálna kényelmes, gyors és költséghatékony megoldást minden szereplő számára.

Mind az online, mind az offline teret lefedjük úgy, hogy a rendszeres, és az eseti fizetésekre is megoldást kínálunk akár a nagykereskedők, akár az egyéni vállalkozók számára is.

Viszont minden szereplőnek a saját igényei szerint kell megtalálni az ideális megoldást a palettánkról, amely kapcsán kiváló választásnak tűnik például a NAV részéről az adóhátralékok fizetési kérelemmel történő beszedése.

Milyen változásra számítasz a másodlagos fizetési azonosítók terjedése kapcsán?

Dr. Selmeczi-Kovács Zsolt: Ez az a kiegészítő szolgáltatási eleme az azonnali fizetési rendszernek, amely egyelőre még alacsony használati számokkal fut.

Mint minden szolgáltatásunk esetében, itt is optimista vagyok arra vonatkozóan, hogy a piaci szereplők ennek a hasznosságát is felismerik majd a közeljövőben. Ezt tudja megtámogatni a készülőben lévő, azonnali fizetésekhez kapcsolódó MNB ajánlás, amely a másodlagos számlaazonosítókra vonatkozóan is megfogalmaz néhány kívánalmat, illetve az a változás, hogy 2025. január 1-től az ügyfelek másodlagos azonosítókat nem csak a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatójukon keresztül tudnak majd regisztrálni.

Az azonnali fizetési rendszer elindulása óta többször is megfogalmazódott egyfajta piacszervező szereplő, illetve piacösztönző üzleti modell kialakítása. Ezen a téren milyen változásokra számíthatnak a piaci szereplők?

Dr. Selmeczi-Kovács Zsolt: Az egységes adatbeviteli megoldással kezdeményezett, azonnali utalással teljesülő tranzakciók esetében fontos, központi szereplő lesz a folyamatban az Aggregátor, aki a kérdésben említett piacszervező feladatokat is el fogja látni a nagyon fontos technikai feladatai mellett.

A vonatkozó jogszabályban rögzítésre került, hogy minden fizetési alkalmazással rendelkező bank számára kötelező biztosítani az ügyfelei számára ezeket az új fizetési lehetőségeket (QR-kóddal, NFC-vel vagy deeplinkkel kezdeményezett azonnali utalásokat), azonban a modellnek elengedhetetlen része, hogy olyan szereplők is megjelenjenek, akik a kereskedői oldalt szolgálják ki, tehát lesz is kinél lehetőség QR-kóddal fizetni. Ezek a – praktikusan banki – szereplők fognak az Aggregátorhoz csatlakozni Szub-Aggregátorként, amely szereplők majd azzal, a reményeink szerint sok-sok ezer kisebb-nagyobb kereskedővel szerződnek le, biztosítva az országos szintű elfogadói hálózatot.

Ezt támogatandó, olyan ösztönző (kereskedői oldalon olcsó fizetési mód, mely minden szereplő számára megtérülő üzleti modell) üzleti modell van kidolgozás alatt, amely a minél nagyobb arányú és gyors elterjedést tudja segíteni mind a fizető fél, mind pedig elfogadói oldalon.

Hogyan látjátok, 2024-ben várhatóan hányan fognak csatlakozni az EAM aggregátorhoz?

Dr. Selmeczi-Kovács Zsolt: Aktív egyeztetések vannak a potenciális csatlakozókkal. Azt látjuk, hogy több szereplő számára is üzletileg vonzó az új szerepkör, kiemelten a minél korábbi szakaszban történő csatlakozás.

Az első évben 3-5 csatlakozóval számolunk, azonban a kezdeti időszakot követően ez a szám még bővülhet a kedvező piaci tapasztalatok alapján.

Bízunk benne, hogy minél több szereplő meglátja a lehetőséget ebben az új szolgáltatásban, amely több különböző, speciális kereskedői ügyfélkör igényeinek a kielégítésére is alkalmas lesz.

Milyen további jelentős projekteken fog dolgozni 2024-ben a GIRO?

Dr. Selmeczi-Kovács Zsolt: 2024. évben a GIRO dolgozni fog az elszámolási rendszerek (IG1, IG2, GIROInstant) konszolidálási lehetőségeinek felmérésén és a konszolidáció megvalósításának előkészítésén.

Szintén kiemelt a végfelhasználók számára a pénzügyi biztonság megteremtése érdekében egy központi visszaélésszűrő rendszer (KVR) létrehozása és GIRO általi üzemeltetése. A projekt célja, hogy még a tranzakció végrehajtás előtt megvalósulhasson a valós idejű központi fraud monitorozás minden tranzakció típus esetén.

Címlapfotón: dr. Selmeczi-Kovács Zsolt, a GIRO Zrt. vezérigazgatója. Fotó forrása: GIRO Zrt.