A Magyar Nemzeti Bank (MNB) megújította és Pénzforgalom 2030 címen publikálta új elektronikus pénzforgalmi stratégiáját. Az új stratégia az elmúlt évtized legfontosabb eredményeire alapozott: a széleskörű infrastruktúrafejlesztésre, a bankkártya elfogadói hálózat bővülésére és az azonnali fizetési rendszer eredményeire. A Pénzforgalom 2030 dokumentumban az MNB új stratégiai irányok mellett mérhető célokat is meghatározott az elektronikus pénzforgalom terén bevezetve a Pénzforgalmi Fejlettségi Mutatórendszert.
A Magyar Nemzeti Bank megújította és Pénzforgalom 2030 címen publikálta új elektronikus pénzforgalmi stratégiáját. Az eddigi stratégia alapján az elmúlt évtizedben széleskörű infrastruktúrafejlesztés történt a hazai elektronikus pénzforgalomban. Ezek közül a legfontosabb, hogy jelentős mértékben bővült a bankkártya elfogadói hálózat, valamint az MNB kezdeményezésére és vezetésével létrejött az új, valós idejű, hazai szereplők által üzemeltetett azonnali fizetési rendszer. Ennek köszönhetően ma már gyakorlatilag minden helyzetben lehetséges elektronikusan fizetni. Az ezzel párhuzamosan megvalósult széleskörű, általános használatösztönzés következtében pedig jelentősen emelkedett az elektronikus fizetések aránya is. Az MNB a korábbi stratégia eredményeire építve, a pénzforgalom további fejlődése érdekében új, mérhető célokat határozott meg a 2030-ig terjedő időszakra.
Az MNB fő pénzforgalmi stratégiai célja a következő időszakban a digitalizációs szintugrást megvalósítása, aminek eredményeképpen a 2020-as egyharmadról 2030-ra kétharmadra emelkedhet az elektronikus tranzakciók aránya. A pénzügyi szektor és a gazdaság egészének hatékony és versenyképes működéséhez, az Európai Uniós fejlettségi szint utoléréséhez, valamint a széleskörű digitalizációhoz nagyban hozzájárulhat az elektronikus fizetési módok széleskörű használata. A pénzforgalmi stratégia a használatösztönzést előtérbe helyezve, felvázolja azokat a területeket és lehetséges irányokat, ahol célzott gazdaságpolitikai beavatkozásra kerülhet sor a jövőben. A 2030-as stratégiai célok elérése érdekében a gazdaság számos területén lehet olyan célzott intézkedéseket megvalósítani, amelyekkel javítható a lakosság tájékozottsága, növelhető a pénzforgalmi szereplők innovációs képessége és a köztük kialakuló verseny, megőrizhető a jelenlegi magas biztonsági szint és tovább fejleszthetők a kereskedelmi, illetve a számlafizetések.
Az MNB középtávon azt várja, hogy a hazai pénzforgalmi piac fejlődéséhez hatékonyan tud majd hozzájárulni a 2020-ban bevezetett Azonnali fizetés, amely gyakorlatilag minden fizetési helyzetben készpénzmentes alternatívát nyújthat. Ezen a téren jelenleg is folyamatban vannak olyan fejlesztések, amelyek alapján ez az új, hazai szereplők által üzemeltetett alapinfrastruktúra még szélesebb körben, egyszerűen és alacsony költségekkel lesz használható minden ügyfél számára. 2024-ben lehetővé válik, hogy ingyenes QR-kóddal vagy fizetési kérelemmel is tudjon mindenki fizetni, a tranzakciókról pedig valós időben kapjanak tájékoztatást az ügyfelek.
A pénzforgalmi stratégia megvalósítása során kiemelt figyelmet kell fordítani a jelenlegi magas színtű biztonság megőrzésére. A biztonság elengedhetetlen az elektronikus fizetési szolgáltatások iránti bizalom fenntartásához, és így a széleskörű használat eléréséhez. Ennek érdekében az MNB már meghirdetett egy három elemű intézkedéscsomagot, amelynek részeként ajánlást bocsát ki a pénzforgalmi szolgáltatóknak, létrehoz egy központi visszaélés szűrő rendszert és a KiberPajzs program keretében, széleskörű együttműködésben, folyamatosan tájékoztatja az ügyfeleket a felmerülő kockázatok megelőzésének módjairól.
A hazai pénzforgalom helyzetének folyamatos értékelése, a beavatkozási területek és az intézkedési lehetőségek azonosítása, valamint a stratégiai célok megvalósulásának visszamérése érdekében az MNB létrehozza a Pénzforgalmi Fejlettségi Mutatórendszert (PFM). Ebben az MNB 18 mutató kapcsán fogalmaz meg mérhető célokat és monitorozza azok teljesülését. A mutatókkal nyomon követhető a fogyasztók, vállalkozások számára elérhető pénzforgalmi szolgáltatások elterjedtsége, a használatuk gyakorisága, valamint pénzügyi tudatosságának változása. Külön indikátorok mutatják be továbbá azt, hogy hogyan alakulnak a kereskedői oldal költségei, és az elfogadóhálózat kihasználtsága.
Az MNB elektronikus pénzforgalmi stratégiája teljes mértékben összhangban van a készpénzellátás biztonságát célzó stratégiájával. Az MNB célja, hogy minden helyzetben és a társadalom minden tagja számára elérhető választási lehetőség legyen mind az elektronikus fizetési megoldások, mind a készpénz használata. Fontos, hogy minden érintett megfelelően informált legyen a különböző fizetési módok használati lehetőségeiről és költségeiről, így pedig megalapozottan tudjon döntést hozni arról, hogy a különböző fizetési helyzetekben elektronikusan vagy készpénzzel fizet.
A stratégiában meghatározott célok elérése, valamint a szükséges intézkedések kidolgozása és lebonyolítása csak az érintettekkel szoros együttműködésben valósítható meg. Az MNB a pénzforgalmi stratégia kialakítása során széleskörű egyeztetést folytatott a pénzforgalmi piac összes érintett állami és piaci szereplőjével, így a pénzügyi, kereskedelmi és számlakibocsátói szektor képviselőivel, és ezt az együttműködést a stratégia időtávján is fent fogja tartani.
Az MNB a stratégiai célok teljesülését és a meghatározott beavatkozási területeken az előrehaladást folyamatosan nyomon követi, évente értékeli és erről minden érintettet tájékoztatni fog. Ennek érdekében évente összefoglalja a Pénzforgalmi Fejlettségi Mutatórendszer mutatóinak aktuális értékeit, elemzi és értékeli az adott területre ható tényezők figyelembevételével a változásokat. Emellett bemutatja a lebonyolított, folyamatban lévő és a közeljövőben tervezett intézkedéseket, és elemzi a megvalósított intézkedések hatását.
A Pénzforgalom 2023 stratégia IDE kattintva érhető el.
