ESG egy működési filozófia, amin a vállalatok sikere múlhat

A pénzügyek világában könnyen belebonyolódhat az ember a sok rövidítésbe, de az ESG betűszóról egyre többet hallani. Lassan nincs olyan konferencia, ahol ne hangozna el. A kedves olvasókban felmerülhet a kérdés, hogy mégis mire jó ez? Röviden – egy olyan irányzat, ami jövőben meghatározó lehet a vállalatok működésében, amit a pénzügyi piacok is követnek és figyelnek, sőt, még az EU-s források kiosztásánál is ez a filozófia fog érvényesülni. Nincs tehát kizárva, hogy az Ön vállalatának jövőbeli sikeressége is ezen múlhat. Az alábbiakban vizsgáljuk meg, hogy miért.

ESG jelentése

Először is ismerkedjünk meg az ESG akronim jelentésével, mely az angol környezeti (Environmental), társadalmi (Social) és irányítási (Governance) szavak rövidítése. Célja, hogy a pénz- és tőkepiaci szereplők nem pénzügyi adatok alapján is megítélhessék egy gazdálkodó szervezet tevékenységét.

Az ESG szemlélet alapvetően három fő területre koncentrál:

• E: Az environmental, vagyis a környezeti szempont azt ítéli meg, hogy egy vállalat tevékenysége környezeti szempontból milyen mértékben fenntartható. Fenntartható vállalati tevékenységek az energiahatékonyság, biodiverzitás megőrzése, felelős vízgazdálkodás stb.
• S: A social, vagyis a társadalmi szempont a vállalat szociális jellegű fenntarthatóságát elemzi, ilyen a férfi, női menedzsment arány, munkavállalók munkakörülménye (munkahelyi balesetek elkerülése) stb.
• G: A governance, vagyis az irányítási szempont egy vállalat társadalmi normáknak való megfelelésével foglalkozik, ilyenek az irányítási szempontok, a belső védvonalak, a korrupció mentesség és a jogi megfelelés stb.

ESG, a befektetők új iránytűje

Napjainkra a nem pénzügyi, vagyis az ESG szempontok globális szinten, de különösen Európában egyre komolyabban latba esnek a befektetési döntéshozatalnál. Véleményem szerint az ESG trendeket több tényező is hajtja, mint

1. A XXI. századi társadalmi törekvések és elvárások átgyűrűzése a pénzügyi piacokra, ilyen célok a környezetvédelem, a női-férfi egyenjogúság stb. Ez a jelenség fokozottan megfigyelhető a fiatalabb befektetői generációnál, akiknél ezek a társadalmi törekvések sok esetben már alapvető elvárások.
2. A klímaváltozás egyre drasztikusabb hatással van a bolygónkra, a tudósok minap is alapvető változásokat proponáltak a klímakatasztrófa elkerülése végett és ez egyre jelentősebb igényt teremt a környezetileg fenntartható befektetések iránt.
3. A világon elsőként az EU jogszabályi keretek közé foglalta az ESG szempontokat, amivel a célja, hogy a magánszektorban is fenntartható célokba áramoljanak a pénzügyi források. Ennek érdekében egy teljesen új jogi keretrendszert hozott létre, ami a piac minden szereplőjére kihatással lesz. A vállalatok számára előírja a nem-pénzügyi jelentések készítését, ami transzparenssé teszi működésüket a fenntarthatósági téren. A befektetők számára útmutatóul szolgál és előírja, hogy mely termékek fenntarthatóak, mik a kritériumok, így a befektetések ebbe az irányba tolódnak majd el. A bankok számára jelentési kötelezettséget és előírásokat fogalmaz meg, ami a hitelezést a fenntartható tevékenységek irányába tolja.

A nemzetközi ESG trendek jelenleg még leginkább a tőzsdei vállalatokra vannak kihatással (Európában, így hazánkban is az EU-s jogszabályi előírások miatt a nagyvállalatok is egyre érintettebbek lesznek). Független, nemzetközi szervezetek, számszerű minősítést készítenek egyes vállalatok ESG tevékenységéről (pont úgy, mint például a Fitch, S&P vagy a Moody’s a kockázati értékelésről). A nemzetközi befektetők egyre inkább követik ezeket a minősítéseket. Viszont ahhoz, hogy egy vállalat ESG minősítést szerezzen, fenntarthatóság szempontjából transzparensé kell válnia, amit egy évente kiadott fenntarthatósági jelentéssel érhet el. Ezen ESG jelentések fontosságát jelzi 2019-ben az S&P 500 vállalatok 90%-ának már volt fenntarthatósági jelentése.

A trendek azt mutatják, hogy jelenleg még leginkább az „E”, vagyis a környezeti láb az, amit az európai jogalkotás és a nemzetközi minősítők is a legalaposabban elemeznek. Ezt támasztja alá azt is, hogy mára egyre több alapkezelő vállalta (többek között a legnagyobbak is pl. Blackrock, Vanguard, Amundi stb.), hogy 2050-re zéró kibocsátásúvá teszik a portfoliójukat (teljes lista itt olvasható).

ESG hazánkban

Az ESG szempontok fontossága mára a hazai nagyvállalatok számára sem ismeretlen. A nemzetközi intézményi befektetői háttérrel is rendelkező hazai blue chipek közül például már mind a négynek van ESG jelentése és minősítése (lásd ábra).

Továbbá mivel a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) listázott cégek fenntarthatósága jelentősen befolyásolhatja a magyar tőzsde jövőbeli kapitalizációját, ezért 2021 márciusában a BÉT elkészítette és kiadta  ESG Útmutatóját.  

Az útmutatóban azt javasolja a BÉT-en jegyzett vállatok számára, hogy kezdjék el kiépíteni az ESG jelentési mechanizmusukat.

Valóban az ESG megértésén is múlhat a tőzsdei vagy nagyvállalatom jövőbeli sikeressége?

A jelenlegi trendek alapján a válasz egyértelműen igen. Azzal, hogy az Európai Unió jogszabályi keretek közé foglalta az ESG szempontokat és például nem pénzügyi jelentési kötelezettséget vár el már 2022 január 1-től az EU-s, így hazai nagyvállalatoktól is, egyértelműen jelzi, hogy az ESG lassan jogszabályi követelmény lesz. Emellett a nemzetközi pénzpiaci trendek is egyértelműen ebbe az irányba mutatnak. Nem kizárt, hogy néhány év múlva már egy beruházási hitel esetében is szükség lesz ESG szemléletű értékelés bemutatására. Sőt az is várható, hogy az EU-s pályázatok elnyeréséhez, bizonyos vállalati körben, követelmény lesz a fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelés.

Összességében tehát érdemes nyomon követni ezeket a trendeket, jelenleg elsősorban a hazai tőzsdei és nagyvállalatoknak, de későbbiekben kkv szektor is érintetté válhat. Azért is, hiszen az új működési filozófiára való felkészülés hosszabb időt vesz igénybe a vállalat oldaláról.

Nem utolsósorban ez egy eszköztár és lehetőség arra is, hogy tegyünk a környezetünkért és a fenntartható gazdasági struktúra kialakításáért.