Most még nem számítunk kamatemelésre az MNB-től

Május 25-én, kedden tartja következő kamatdöntő ülését az MNB, ahol várakozásunk szerint a Monetáris Tanács változatlan, 0,6%-os szinten hagyja az alapkamatot. Az egyhetes betét kamata is változatlan maradhat még a május 27-i, csütörtöki tenderen.

Virág Barnabás, az MNB alelnöke sajtóinterjúban jelezte, hogy az inflációs kockázatok növekedése miatt fel kell készülni az esetleges monetáris szigorításra. Az MNB alelnöke szerint a gazdaság teljes újranyitásával járó inflációs kockázatok miatt már júniusban – az új jegybanki előrejelzések birtokában –, megelőző jelleggel alapkamatot emelhet az MNB, addig pedig az egyhetes betéti ráta emelésével is kezelheti a piaci helyzetet, ha szükséges. Az eszközvásárlási program pedig egyelőre megmarad a kötvényhozamok alacsonyan tartása, a hozamgörbe simítása érdekében.

Várakozásunk szerint az egyhetes betéti kamat emelésére leghamarabb a májusi (várhatóan 4% feletti) inflációs adat megjelenését (június 9.) követően, a június 10-i betéti tenderen kerül sor egy esetleges piaci turbulencia esetén.

Az alapkamat változtatása másodlagos eszközként működhet, csak intenzív piaci folyamatok esetén élhet vele az MNB. A jegybanki eszköztárt tekintve az alapkamaton kamatozó eszközök (tartalék, preferenciális betét) összege 2500 milliárd Ft körül, míg az annál jelenleg 15 bázisponttal magasabb kamatozású egyhetes betétben 5000 milliárd Ft körül van jelenleg, ezért inkább az utóbbi tekinthető effektív kamatnak.

A kamatok májusi szinten tartása mellett a monetáris politikai eszköztár egyéb elemei tekintetében sem várunk változást az MNB májusi kamatdöntésekor. Az NHP Hajrá! 3000 milliárd forintos keretösszegének kihasználtsága április végi adatok szerint 2220 milliárd forint volt, a jelenleg rendelkezésre álló keretösszeg kicsivel több, mint 25%-a még nem került lehívásra.

A Monetáris Tanács döntése során figyelembe vehető gazdasági tényezők:

Az idei év elejétől kezdve folyamatosan gyorsult az infláció: a januári 2,7%-ról (év/év alapon) februárban 3,1%-ra, márciusban 3,7%-ra, áprilisban 5,1%-ra emelkedett az inflációs mutató, tehát kilépett az MNB toleranciasávjából (2-4%).

A maginfláció[1] 3% körül alakult: a január-februári 3,2%-ról márciusra 2,8%-ra, áprilisra 3,1%-ra változott, vagyis a belső árnyomás továbbra is fennmaradt. Az MNB által kiemelten figyelt indirekt adóktól szűrt maginfláció[2] 3,1%-on alakult áprilisban, a márciusi 2,8%-os érték után (január-február: 3,2%, év/év).

Előrejelzésünk szerint májusban és júniusban, illetve szeptembertől az év végéig megközelíti, sőt akár át is lépheti a 4%-ot a hazai infláció. A májusi inflációs adat megugrása még átmenetinek ígérkezhet, az év végi azonban már tartós is lehet; igaz, ebben az esetben nagyobb az előrejelzés bizonytalansága.

Felfelé mutató kockázatot jelent az idei infláció esetében a járványügyi korlátozások feloldása után várhatóan felélénkülő fogyasztási és beruházási aktivitás, mivel az élénkülő kereslet az árak növekedését is magával hozhatja. Amennyiben a kínálat a felélénkülő kereslettel nem tud lépést tartani, továbbá az egyes szektorokban átmeneti kínálati korlátok (hiányok) alakulnak ki, akkor rövid távon még inkább gyorsulhat az infláció.

A hazai fő inflációs mutató jelenleg – átmeneti hatások miatt – a jegybanki toleranciasávon (2-4%) kívül tartózkodik, a külső környezet esetében is az inflációs folyamatok felgyorsulása figyelhető meg. A külső környezet esetében is átmeneti megugrásokból beszélnek a jegybankok, akik így a növekedés támogatása érdekében az átmeneti inflációs sokkokon átnéznek jelenleg.

A fő jegybankok (ECB és a Fed) kamatpolitikája támogatja az MNB laza monetáris politikájának fenntartását. Az USA-ban az irányadó kamatsáv rendkívül alacsony, 0-0,25%-os szinten áll, a Fed folytatja az eszközvásárlásokat is (havi 80 milliárd dollár állampapír- és 40 milliárd dollár jelzáloglevél-vásárlás). A tengerentúlon a Fed publikus nyilatkozatai alapján az idei évben is fennmaradhat a 0% közeli kamatkörnyezet és a laza monetáris politika.

Az ECB a járvány során elindította, majd többször kibővítette a pandémiás eszközvásárlási programját (PEPP) és fenntartotta az extrémen alacsony kamatkörnyezetet is (betéti rendelkezésre állás kamatlába -0,50%). Előretekintve, 2021-ben és azt követő években is a jelenlegi alacsony kamatkörnyezet és a támogató monetáris politika fenntartására lehet számítani az eurózónában, a jelenlegi inflációs kilátások mellett. Emellett a régiós országok jegybankjainak többsége is nullaközeli szinten tartja az irányadó rátákat (lengyel jegybank: 0,1%, cseh jegybank: 0,25%, román jegybank: 1,25%).

---

[1] A Központi Statisztikai Hivatal 2021. áprilistól módosította a maginfláció számításához használt termékek és szolgáltatások körét: a jövőben a szeszes italok és a dohányáruk árváltozását már nem veszi figyelembe a mutatószám meghatározásához

[2] A KSH maginflációs mutatószámának változása a Magyar Nemzeti Bank által alkalmazott indirekt adóktól szűrt maginfláció számítását is befolyásolta.