Fáradtság

Mint az köztudomású folyamatosan ellenőrzöm az üzleti partnereim (vigyázat még a sarki fűszeres sincsen biztonságban) pénzügyi teljesítményét. Nincsen nehéz dolgom, hiszen az online pénztárgépek világában a számlaadás ma már szinte mindenhol, még a sarki fűszereseknél is, szinte maximálisan megvalósul. Vagy mégsem?

Az egyik ilyen rutinszerű “ellenőrzés” során bukkantam az alábbi érdekességre:

Nem tudom kinek mit üzennek ezek az ábrák, amelyek az eredménykimutatás tetejét és legalsó sorát mutatják 5 éves időtávra.

Hogy klasszikust idézzek:

“A szorgalmat utoljára az általános iskolában jutalmazták!”

Nos a fenti adatsorok nekem egyértelmű üzenettel bírnak. Ezt a boltot be kell zárni, mert egy óvodás is látja, hogy nem akar termőre fordulni ez a vállalkozás, a befektetett erőforrások évről-évre egyre súlyosabb mínuszokat termelnek a vállalkozás tulajdonosainak. Azért meg nem érdemes csinálni, hogy elfáradjon az ember.

Mégis hogyan lehetséges, hogy ennyi éven keresztül működik egy, folyamatosan csak veszteséget termelő cég és eltart(?) 6 alkalmazottat és 2 tulajdonost is. Ez egy nonprofit szociális foglalkoztató lenne? Nem mert ez egy “for profit” Kft. – elvileg.

Hát úgy lehetséges, ahogyan azt az alábbi számsorokból lehet látni szintén a fenti éveknek megfelelően, hogy az évről-évre megtermelődő veszteséget mindig megfinanszírozza valaki. Egy bank nyilván nem tesz ilyet, hiszen a negatív saját tőke és a veszteséges működés sok jóval nem kecsegtet egy hitel jövőbeli visszafizetése szempontjából. Sőt ez K.O. egy esetleges hitelkérelem esetén az első kanyarban.

Na, de akkor ki lát fantáziát egy ilyen – egyébként nem egy új villanyautót fejlesztő innovatív, hanem egy nagyon is hagyományos kereskedői tevékenységet végző – cég finanszírozásában? Nem más mint az elkötelezett(?) tulajdonosok. Miért a kérdőjel? Mert nem tőkét emelnek a veszteség mértékével legalább megegyező mértékben, hanem “csak” tulajdonosi kölcsönt juttatnak a saját cégüknek.

Ez a kis történet attól tartok nem egyedülálló kis hazánkban, minthogy láttam már hasonló eredménybeszámolókat sok, jellemzően kiskereskedelmi, vendéglátóipari vállalkozás esetében. Bár ott kényesen ügyeltek arra, hogy mindig +/- nulla körül legyen az eredmény, papíron legalábbis.

Kérdéseim:

  1. Hol van a központi ellenőrzés? NAV? Hogyan lehetséges, hogy éveken át termeljen veszteséget egy cég, amit látszólag nyakló nélkül finanszíroz a tulajdonosa? Miért nem kérdezi meg valaki a cégtulajdonostól, hogy miből pénzeli a “hobbi vállalkozását”?
    Értem én, hogy ha csak úgy keresnénk ilyen cégeket, mint ahogyan tűt a széna kazalban, akkor soha nem találnák rájuk, de a XXI. században, az IT segítségével ez egy kis célirányos adatbányászati lekérdezéssel folyamatosan monitorozható és pillanatok alatt kiszűrhető lenne.
  2. Az is kérdés, hogy miért nem veszi azt sem észre senki, hogy évről-évre egyre nagyobb mínuszba megy egy cégnek a saját tőkéje?
    Elvileg a cégeknek folyamatosan meg kell felelniük a jogszabályban előírt minimális tőkekövetelményeknek.

    Itt egy rövid szakmai összefoglaló a negatív saját tőke kezelésével összefüggésben: https://5percado.hu/ptk-sajat-toke-vedelmi-szabalyai-tokerendezesi-lehetosegek/

    Ez pedig egy hír autentikus forrásból, 2018-ból:
    “A Céginformációs Szolgálat által működtetett, 2017 óta alkalmazandó új Online Beszámoló és űrlapkitöltő Rendszer (OBR) ez évtől már alkalmas arra is, hogy a cégek saját tőkéjének állapotát monitorozza és amennyiben azt érzékeli, hogy a negatív tőke rendezésének törvényi kötelezettsége fennáll, jelzést tud küldeni erről a cégbíróságok felé.” http://www.eylaw.hu/hu/2018/03/
Kategória: Uncategorized | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Hozzászólás